A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

Ft-ot a lebontandó kántorlakásbol kikerülő anyag árából, 531 Ft-ot 5%-os isko­laadó kivetéséből, míg 500 Ft-ot az iskolai alap terhére kívántak biztosítani. A fenti összegekhez a község még 200 kocsi- és 400 gyalogosnapszámot vállalt. A hiányt a tanfelügyelőség útján „a magas kormánytól kérelmezni határozták. ' A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (a továbbiakban VKM) csak 1871 októberében adott kedvező választ a község fölterjesztésére. Ekkor 1600 Ft-ot utaltak ki az iskola bővítésére, melynek fölhasználásával 1872. máj. 26-án kezdték meg az új épület fölhúzását. A költségek biztosítása a község számára az állam­segély ellenére komoly nehézséget okozott, a belvizek miatt ugyanis a vályogot helyben nem lehetett kitermelni, ezért az építőanyagot vidékről kellett ideszál­lítani. Ez természetesen költségnövekedéssel járt, ennek ellenére az egytantermes épület 5085 Ft-os költségvetéssel 1873 elejére elkészült, és a tanítás is megindul­hatott jan. 20-án. 46 A három tanterem megléte lehetővé tette, hogy az addigi kétosztályos iskolát három osztályos intézménnyé fejlesszék. 1872. dec. 22-én ezért — három pályázó közül — évi 300 Ft-os fizetéssel és 50 Ft-os lakbérsegéllyel rendes tanítóvá válasz­tották Ökrös Józsefet. 47 A harmadik tanítói állás megszervezése, és a harmadik lanterem beállítása jól láthatóan csak ideiglenes megoldást jelentett. A törvény előírásai alapján a tankötelezett gyerekek száma alapján (1872-ben csak 6-12 év közötti gyermekből 547 volt) nem három, hanem legalább 6 tanteremre és ta­nítóra lett volna szükség. A jogszabály betartására a tanfelügyelőség is rendre fi­gyelmeztette a községet, miközben az iskolaszék (és a község) még a 4. státusz megszervezésére sem tudott forrásokat biztosítani. Ezt csak a következő, 1873/74-es tanév kezdetekor tudtak teljesíteni, így az iskolában ettől kezdve el­vileg már 4 tanító működött. A tanév kezdetén azonban a III. osztály tanítója, Csepreghy Endre lemondott állásáról, ezért helyét Ökrös József vette át, így az első osztály egyik tanítói állását kellett betölteni, de mivel a szegedi tanítókép­zőből nem tudtak megfelelő tanítót szerezni, az iskolaszék Zubán Péter iskola­széki jegyzőt bízta meg a tanítással, aki azonban csak egy évig töltötte be ezt a funkciót. A következő tanévet az iskola ezért 3 tanítóval vitte végig. 49 A 4. tanítói státuszt csak az 1875/76-os tanévben sikerült betölteni, ekkor került ide Mayer Józsa tanítónő, aki a legkisebbeket oktatta, emellett a leánytanulók kézimun­ka-oktatását is ellátta. 50 A 4. tanítói státusz végleges betöltésével párhuzamosan, 1875 őszén alakították ki az iskola 4. tantermét az 1873. januárjában átadott új is­kolaépület bővítésével. A terem bebútorozásához a község okt. 29-én a VKM jóvol­tából 198 Ft és 50 kr. államsegélyhez jutott. 51 Ebben az időben kapott az iskola fe­lelős vezetőt is: a VKM utasításban tette kötelezővé az igazgató megválasztását. Ezzel a feladattal az iskolaszék 1876. nov. 14-én Ökrös József tanítót bízta meg. 52 45 Uo. 46 Uo. 18-19. 47 Uo. 18. 48 Uo. 19. 49 Uo. 20-21. 50 Uo. 23. 51 Uo. 52 Uo. 23-24.

Next

/
Thumbnails
Contents