A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

elsajátíttató, 10-12 év alatti gyerekeket ellátó falusi kisiskola lehetett,

14 ahol talán az első időben a plébános, később már önálló tanító oktathatott. Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis ugyanis állami szintre emelte a tanügyigazgatást, és tudatosabban szabályozta a helyi iskolák hálózatát is. A rendelet értelmében az alapfokú oktatás intézményeit az egy-, két- és háromtanítós (azaz falusi, mezővárosi és városi) népiskolák alkották,

15 melyek közül a zombori nyilvánvalóan az egytanítós falusi iskolák körébe tartozott. A Ratio nem ejtett szót a magyar nyelv iskolai használatáról, de a képzés természetesen magyarul folyt. Ezt az 1806-ben kiadott II. Ratio Educationis törvényben is rögzítette, miként azt is, hogy a falvakban egytanítós népiskolát kell működtetni, amelyekben hittant, olvasást, írást és egyszerű számtant kell tanítani a gyerekeknek, emellett meg kell velük ismertetni az állampolgári kötelességeket is. Az iskola elkövetkező évekbeli működéséről is alig maradt adatunk. Ökrös József igazgató 1907/8-as osztálykönyvének bejegyzéséből tudható, hogy az 1 7 „Fennállt már az 1830. évben 1 osztállyal felekezeti rk. " A História Domus egyik bejegyzése szerint 1831-ben egy zöld színű lobogót készítettek az iskola számára, melyen a „Tanulók serkentése", illetve a „Tudományok kedvelői" fölírat volt olvasható.

18 Ez azt jelentette, hogy ekkor bizonyosan működött valamiféle oktatás a faluban. Valószínűleg erre az időszakra jelenthet információt Kiss Mária Hortensia, aki azt írta, hogy „A nép közt élő hagyomány szerint egy öreg mérnök tanította a gyerekeket írni, olvasni, a leányai pedig kézimunkázni a kislányokat. "

19 Hogy ez az „öreg mérnök" ki lehetett, nem tudjuk, miként arról sem tudunk, folyamatos, ill. rendszeres volt-e az iskola működése, vagy csak időszaki jellegű. Az első biztos kapaszkodót a História Domus bejegyzése jelenti, miszerint a kegyúri család és a község közösen 1845-ben egy új iskolát építtetett.

20 Mivel az új iskola fölépítésének éve kísértetiesen egybeesett a Helytartótanács által szintén 1845-ben kiadott Magyarország elemi tanodáinak szabályai címet viselő rendelettel, amely megerősítette az elemi iskola fönntartásának kötelezettségét, élünk a gyanúperrel, hogy Zombor is azon települések sorába tartozott, ahol az iskola nem, vagy nem folyamatosan működött. Mindenesetre van egy adat, amely ellentmondani látszik fölvetésünknek, eszerint 1842-ben már két tanító dolgozott a faluban, ami utalhat arra, hogy folyt valamiféle oktatás itt, de bizonyosra vehető, hogy annak föltételei nem voltak megfelelőek, az új épület nyüvánvalóan ezt volt hivatott megoldani, illetve ezzel kívánták az oktatás rendszerességét biztosítani. 14 MÉSZÁKOS 1981, 594-595. 15 KISS 1881, 25-28., OLTVÁNYI 1884, 6-11., FLNÁCZY 1902, 275-289., KORNIS 1927, 8-11., MÉSZÁROS 1984, 32-39., MÉSZÁROS et alii. 2001, 331-332. 16 Kiss 1881, 46-48., OLTVÁNYI 1884, 12-15., KORNIS 1927, 16-17., MÉSZÁROS 1984, 121-131. MÉSZÁROS et alii. 2001, 430-341., KELEMEN 2002, 2-23. 17 RÁCZ 2005, 8. 18 Hist. Dom. 10-11. 19 Kiss 1940, 90. 20 Hist. Dom. 13. 21 KISS 1881, 50-52., OLTVÁNYI 1884, 18-22., HENYE! 1994, 283-286., MÉSZÁROS et alii. 2001, 344-345. 22 RÁCZ 2005, 9. •