A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori oktatás története 1945-ig

Az 1845-ben kibocsátott elemi tanodái szabályzat két tagozatra bontotta az elemi iskolát. Az alsó tagozaton, mely két évfolyamot Ölelt föl, minden tanuló számára azonos alapképzést biztosítottak (olvasás, írás, számolás, éneklés), míg a három osztályos felső elemi iskolában már a továbbtanulást készítették elő, illetve volt egy 2 éves tagozat azoknak is, akik nem tanultak tovább. Míg a továbbtanulók számára a korábbi tantárgyakon túl magasabb szintű matematikai, grammatikai, természettani ismereteket, emellett latint is tanítottak, addig a tovább nem tanulók inkább az életkezdéshez szükséges praktikusabb ismeretekre (mechanika, rajz, földmérés stb.) tehettek szert.

23 A rendelet kötelezővé tette a 6 és 12 év közötti gyerekek rendszeres oktatását úgy, hogy legalább az elemi iskola két alsó osztályát el kellett végezniük. A tankötelezettség elmulasztása esetén pénzbüntetést helyezett kilátásba,

24 így érdekeltté tették a szülőket gyermekük iskoláztatásában. Az iskolalátogatás elől a korábbi indokokkal (mezőgazdasági munkák) sem lehetett kitérni, mert a rendelet világosan rögzítette: falun a mezőgazdasági munkák miatt legfeljebb 6 hét szünetet lehetett engedélyezni. A tankötelezettség miatt ugyanakkor a településeket is arra kényszerítették, hogy megfelelő méretű iskolaépületeket alakítsanak ki, amelyek képesek befogadni a megnövekedett létszámú iskolaköteles gyerekeket. Valószínűleg a zombori iskola 1845-ös fölépítését is ez a kötelezettség indokolta. Az új épület, melyet a falu központjában, a Nagyszentmiklósi út elején lévő telken, a düledező régi épület helyén (mellett?) építettek meg, egy kéttantermes, tanítói lakással ellátott iskola volt.

25 A római katolikus egyházközség tartotta fönn és működtette, amely a templom patrónusától, a Rónay családtól e célra rendszeres támogatást kapott. 1860-ban pl. a bordézsma árából 23 Ft-ot, 1862-ben 25,5 akó dézsmabort adományoztak az iskola működésének finanszírozására, melyet akónként 90 krajcárért árvereztek el.

27 1863-ban Rónay János faanyagot adott az iskolának a korhadó lépcsők kijavítására és „az első oszt[Ály]beli eddig no földön ülő kisded tanonczok számára pad" készítésére. A Rónay család a rendszeres hozzájárulás mellett, amikor szükség volt rá, tanúbizonyságát adta fi23 Kiss 1881, 51-52., OLTVÁNYI 1884, 19-20., M NT I. 290. 24 Uo. 25 RÁCZ 2005, 9. Az iskolára vonatkozó írásos adatok (tantestületi és iskolaszéki jegyzőkönyvek) az 1860-as évektől maradtak fönn. Ezeket a dokumentumokat Rácz István Pál az 1950-es években kivonatolta, és föUiasználás ukkal 1944 végéig tanévekre bontva összeállította az iskola történetét. Kéziratát 2005-ben fia, Rácz Géza rendezte sajtó alá. (RÁCZ 2005) Ma már az eredeti dokumentumok nem hozzáférhetők, kallódnak vagy megsemmisültek, hollétükről nincs információnk. Tekintettel arra, hogy emiatt Rácz István Pál dokumentációján kívül a tárgyalt korszak jó részére vonatkozó források nem, vagy csak részlegesen állnak rendelkezésünkre, a jelzett anyagot forrásmunkaként használjuk föl. Tehetjük ezt azért is, mert a régi dokumentumok kivonatolásán túl Rácz István Pál csupán néhány — a közlés dokumentum-értékét nem befolyásoló — megjegyzést illesztett a szöveghez, ily módon az eredeti iratoknak még a fölépítését is megőrző munkája valóban elsődleges forrásközlésként, és nem tudományos produktumként kezelhető, adataira tehát primer forrásként hivatkozhatunk, miként tesszük ezt a továbbiakban. 26 Az egyházközség nemcsak a zombori, hanem a ferencszállási, klárafalvi és porgányi iskola fönntartását is ellátta, tehát azon települések iskoláit, melyek a zombori egyházközséghez tartoztak. RÁCZ 2005, 12. 27 Uo. 10. 28 Uo.