A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

BALÁZS György: Érvek és ellenérvek a Duna-Tisza csatorna megépítése körül

ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A DUNA-TISZA CSATORNA MEGÉPÍTÉSE KÖRÜL BALÁZS GYÖRGY „Ma nem tudok elképzelni olyan alkotást, amely minden vonatkozásban hasznosabb volna, amelynek az Alföld jövőjére nagyobb jelentőségű volna, mint a Duna-Tisza csatorna,

1 — írja dr. Csergő Károly Csongrád megye alispánja 1931-ben „Alföld problémái" című könyvében. A Duna-Tisza csatorna megépítésének gondolata évszázados múltra nyúlik vissza, már ekkor felmerült a terv, hogy a Dunát a Tiszával egy hajózható csatorna építésével össze kell kötni. III. Károly király 1723-ban elrendelte, hogy az országgyűlés elé egy törvényjavaslatot kell terjeszteni a két folyó közötti csatorna létesítéséről. 1790-ben II. Lipót császári és királyi leiratának 67. paragrafusa ismét napirendre tűzte a Duna csatorna ügyét, s a rendek figyelmébe ajánlja, hogy a közkereskedelem előmozdítása végett csatornára szükség van. 1839-ben gróf Széchenyi István megalakította a Dunának a Tiszával való csatorna egybekötését célzó bizottságot. Majd megszületett az 1840. évi 38., s az 1848. évi 30. te, amelyek elrendelték a csatorna megépítését és kötelezővé tették a tervek elkészítését. Az 1867. évi 13. tc. pedig évi 50 frank kölcsön felvételét engedélyezte erre a célra, és 1894-ben elkészült a híres Koltor-Titze féle terv, amely Csongrád torkolattal köti össze a soroksári Duna vonalat. 1905-ben felállították a kereskedelemügyi minisztérium kebelében a Duna-Tisza csatorna műszaki bizottságát Hoszpotzky Alajos miniszteri tanácsos vezetésével. A bizottság a terv legapróbb részleteit kidolgozta és közzé tette, s ennek alapján 1906-ban egy országos ankétot rendeztek, ahol elfogadták a terveket, elhatározták a kivitelezést és döntöttek a csongrádi torkolat mellett. A 18. század végén létesült és 1802-ben a forgalomnak átadták ugyan a Ferenc-csatornát, amely a Duna és Tisza medencéje között az egyetlen vízi összeköi> tetés volt, ez a csatorna azonban inkább az Alsó-Tisza és a Bánát terményeinek Trieszt-Fiume felé gravitáló forgalmát bonyolította le, viszont észak és nyugat felé az Alföld számára ez a csatorna a nagy kerülő miatt a vízi közlekedést nem biztosította. Tehát az Alföld szempontjából a Ferenc-csatornának a trianoni határok előtt sem volt nagyobb jelentősége. Majd ez a csatorna az utód államok birtokába került, így a csonka ország területén a Duna és a Tisza között minden vízi úti összeköttetés megszűnt, s ezáltal a Tiszavidék és annak mezőgazdasága teljesen 1 CSERGŐ Károly: Az Alföld problémái. Szentes, 1931, 19. p. 2 A Duna-Tisza csatorna. Dr. Csergő Károly előadása a szentesi Katolikus Kör 1934. március 18-i kultúrdélutánján 3-4. p.