A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc

szerezzen. Ezek — úgy tűnik —, kitörölhetetlen nyomot hagytak a művészben. Az ott szerzett élmények ötvöződtek a Trianon utáni Magyarországon, Budapesten élő, erdélyi származását, rokonságát egy pillanatra sem feledő Márton Ferencben. Ezek egy sajátos, a magyarsággal kapcsolatos világot fogalmaztak meg. 1937. december 25-én az Új Magyarság című lapban egy interjú készült vele, ahol erről így vallott: „A magyart mindig és elsőnek szerettem volna látni, és azt kívántam, hogy lehetőségei legyenek nemzetünknek a nemes, előkelő versengéshez, ahogy ezt a nemes versenyt én, a székelyek között tanultam." Megjegyezte, hogy látja, körülötte mennyi a szenvedés, a szomorúság, de azt hangoztatja, hogy ő nem hajlandó csüggedni, a reményt, a bizonyosságot, a magyarságba vetett hitet tartja fontosnak. Azt mondhatjuk, hogy ez a szemlélet, a bizalom, a feltétlen hit az, ami tükröződik mindazokban az alkotásokban, amelyek Márton Ferenc keze munkájához köthetők a szegedi Dómban. Márpedig ezek száma igen jelentős.

5 Ha a templom külsejét, a főhomlokzatot nézzük, akkor magyar viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű a 12 apostolt ábrázoló, gyönyörű mozaik, amely sajátos módon, épp a szegedi templom jellegéből következően, nem Krisztushoz, hanem a templom védőszentjéül szolgáló Szűz Máriához kötődik. 0, mint Patrona Hungáriáé, Magyarország védelmezője, illetve, mint az Apostolok Királynéja jelenik meg. A 12 db 100><160 cm-es mozaik egyedülálló a 20. századi magyar egyháztörténeti alkotások között. A templom stílusa neoromán, de kétségtelen, hogy bizonyos elemei — nem véletlenül — bizánci hatást mutatnak. Klebelsberg, akinek meghatározó szerepe volt a templom formálásában, többször hangoztatta, hogy a velencei Szent Márk templomot tekinti — az ott található térrel együtt —, annak a mintának, amelyhez ezt a szegedi Dóm teret a templommal együtt hasonlóvá kívánja tenni. Éppen ezért, a két magas, nyújtott torony elé, kiemelkedően gazdag díszítéssel helyezték el a háromszögletű tetőzettel ellátott oromzatot, illetve főhomlokzatot. A 12 apostol képe a homlokzat szinte teljes szélességét elfoglalja, velencei smalti kőmozaik. A terveket Márton Ferenc készítette és a Dómban, több más munkájában is, így az apostolok esetében is, Zsellér Imre mester kivitelezte a tényleges munkálatokat. Az apostolok színarany hátteret kaptak és a 12 apostol közül 10 középre, Mária felé fordul, mellette a balról, jobbról álló apostol pedig szembenéz a szemlélővel. Tudjuk, hogy Márton Ferenc rengeteg tanulmányt készített és mindegyik apostol egy-egy jellemet, más figurát testesít meg. Természetesen lentről, messziről, nem biztos, hogy jól látható, de a mellékelt képeken ez teljesen világos. Az apostolok egy-egy olyan attribútummal vannak ábrázolva, amelyek révén mindannyiukat be lehetne azonosítani, de természetesen a művész ezt nem bízta a véletlenre és az apostolok neve is olvasható. Ha balról jobbra nézzük, akkor a következő a sorrend: — Szent Bertalan a nyúzókéssel, arra utalva, hogy őt elevenen megnyúzták, aztán lefejezték, így halt meg Krisztusért. — Szent Fülöp a korbáccsal, őt Kisázsiában 87 éves korában kegyetlenül megkínozták és így szenvedett vértanúhalált Krisztusért. — Szent Máté, aki az evangélium szerzőjeként ismert, eredetileg Lévi névre hallgatott, és vámos volt a foglalkozása, őt Etiópiában ölték meg. 5 A Fogadalmi templom díszítésére ld. Szegedi Szemle 1931, 3. sz.