A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc

lógiai irányzatának kinyilvánítását, megfogalmazását jelenti a képzőművészet, il­letve az építészet eszközeivel. A Fogadalmi templom építése, a világháború kitörése miatt, félbeszakadt. A munkálatok ismételten csak 1923-ban indultak meg újra, amikor Glattfelder püspök már Szegeden volt és a tervezett építkezés részleteit a város polgármeste­rével és kiváltképpen Klebelsberg Kunó miniszterrel egyeztette. Az alapvető vál­tozás a trianoni béke után kialakult országos politikai helyzetből következett. Jo­gosan merült föl az igény, hogy az eredetileg „csak" Szeged város fogadalmából épülő templom egyúttal püspöki székesegyház is legyen. Ez a templom méreteit, szerkezetét és természetesen a finanszírozást is jelentősen módosította. Ugyan­akkor a Trianon miatt 1921-ben Szegedre költözött egyetem intézeteinek elhe­lyezéséül szolgáló épületek a tervezett templom köré lettek elhelyezve. Arra tö­rekedtek, hogy a tudomány fellegvárául szolgáló építmények ne csak belső berendezésükben, hanem nagyságukban és külső megjelenésükben is tükrözzék az ezeréves Magyarország eredményeit, európaiságát és egyúttal kifejezzék az újonnan megvont határok által területileg szétszabdalt magyar nemzet egységét. A megvalósításra pályázatot írtak ki. A tervnek az a lényege, hogy a Dóm tér az egyetemi város, Szeged Európa-szintű központja, amelyet a templom, az egyetem és a püspöki épületek egységes rendszerbe kovácsoltak. Klebelsberg nemcsak egyházi és saját katolikus meggyőződéséből következően, hanem a Trianon utáni sokkból való kilábalás, biztatás, fölemelkedés és magyar szellemi újjászületés reményében az ezeréves múlthoz és ezen belül az ide települt püs­pökség alapítójához, Szent Gellért püspökhöz nyúlt vissza. Azt mondta, ennek a püspökségnek Szent Gellért az alapítója, aki velencei volt, tehát itt olyan teret kell formálni, amely Velence központjára, a Szent Márk térre utal. Vitathatatlan egy fajta párhuzam, csak nem egy tornyú a templom, mint a Szent Márk-téren álló, hanem két hatalmas — (Klebelsberg úgy is nevezte: Campanile), nagy harang­torony épült. Maga az 1930. október 24-re elkészült székesegyház számtalan olyan képzőmű­vészeti és iparművészeti alkotással gyarapodott a templomon belül, illetve a külső felületeken, amelyek messze túlmutattak Szeged városán, és az árvízi fogadalmon. Ezek az alább részletezendő elemek arra utalnak, 4 hogy valójában a létrejött szegedi székesegyház a trianoni Magyarország sérelmein túllépő, az egységes ezeréves Magyarország szellemét hirdető, nemzeti székesegyházként valósult meg. A Schulek Frigyes által tervezett, majd Rerrich Béla által áttervezett és a végső kivitelezést saját tervei szerint bonyolító Foerk Ernő közreműködése nyomán megvalósult templomot számos művész munkája dicséri. Ezek között ki­emelkedő szerepe van Márton Ferencnek. Ahhoz, hogy az ő fölkérését megértsük, szükség van annak hangsúlyozására, amely már korábban említésre került: neve­zetesen arra a tényre, hogy Márton Ferencnek korábbi külföldi tapasztalatszerzés mellett, a gyöngyösi freskók elkészítése után 1924-ben lehetősége adódott, hogy Rómába utazzon és így az Örök Város utcáit, templomait nézve, a katolikus egyház fővárosában, a többezer éves kultúrát képviselő Rómában, tapasztalatokat 4 Az itt szereplő adatok, nevek és egyéb információk mindegyike az ÁBRAHÁM István - ZOMBORI István: A szegedi székesegyház (Szeged, 2001) c. kötetében találhatók,

Next

/
Thumbnails
Contents