A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

ZOMBORI István: A szegedi Dóm „nemzeti" festője: Márton Ferenc

1929-30-ban kérték föl a már ismert művészt a szegedi dóm díszitő munkálatainak elkészítésére. Azt mondhatjuk, hogy a dómban végzett munkássága szakmai és műszaki értelemben is bővítette ismereteit, hiszen itt sajátította el sgrafittó és az üvegfestés tervezést is. Nagy hatással volt rá, hogy az országosan ismert Foerk Ernővel, illetve segédjével, az ismert szobrász, Pásztor Jánossal dolgozhatott együtt. Ezek a munkálatok számára nagy sikert hoztak. Több művével részt vett 1934-ben a velencei biennalen. Azután néhány fölkérést is kapott, azonban ezek a munkálatok igazán biztos megélhetést számára nem jelentettek. A mindennapi küzdelmek és a sikerekkel együttjáró kudarcok, pályázatokon való sikertelenségek, az érzékeny művészt megviselték, ezért 1940-ben, fiatalon, mindössze 56 évesen elhunyt.

3 A művész és a szegedi dóm összekapcsolódását illetően közvetlen dokumentumunk nincs. Nyilvánvaló, hogy Klebelsberg és Glattfelder olyan művészt keresett, akinek személye önmagában véve garanciát jelentett arra, hogy a Trianon utáni Magyarország elkeseredett, gyászos viszonyai között is olyan művészeti irányzatot képvisel, amely minden magyar számára megnyugvást, bizalmat és reményt kelt a jövőt illetően. Olyan művészt, aki egyszerre alkot monumentálisát és mégis a magyar ember számára otthonos, a magyarságot kifejező stílust és témát képvisel. Az elmondottak alapján nem kétséges, hogy Márton Ferenc személye, országos ismertsége és elismertsége révén, szinte szükségszerűen került szóba, amelyet tényleges megbízás követett. Kétségtelen, hogy a két gyöngyösi freskó és ezeknek a Műcsarnokban való bemutatása, illetve az elkészült rajzoknak több helyen való szerepeltetése is hozzájárult ahhoz, hogy Márton Ferenc, immár ismert budapesti festőként, nemcsak az erdélyországi székely magyar hazafias témák tekintetében vált ismertté, hanem egyházművészeti kérdésekben jártas művészként is. Amikor az ország Trianon utáni legnagyobb egyházi építkezésébe kezdett, a Szegedre menekült Glattfelder Gyula csanádi püspök, a nagyszámú művészgárda közé — akik a templom külső-belső építésében, épített, festett, illetve szobor formában készített művészi alkotásainak elkészítésében résztvettek —, Márton Ferencet is meghívta. A SZEGEDI FOGADALMI TEMPLOM A szegedi Dóm teret mindenki jól ismeri. A teret alkotó három oldali építménnyel és a középen álló templommal együtt az 1920-as évek második felében épült és 1930-ra befejezett tudatos építészeti konstrukció. Azonban nem egyszerűen csak a korszaknak, azaz a két vüágháború közti Magyarországnak a legjobb szakembereit, művészeit fölvonultató alkotása, hanem egyúttal egy olyan létesítmény, amely Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, Glattfelder Gyula püspök és Somogyi Szilveszter polgármester személyes közreműködése, és az államegyház-Szeged város révén a korszak uralkodó eszmerendszerének és legfőbb ideo3 Az itt található adatokat a már említett MURADIN Jenő - SÜMEGYI György - ZOMBORI István: Márton Ferenc i. m. vettük, az életrajz felkutatása és kidolgozása Murádin Jenő munkája, vonatkozó rész 9-50. old.