A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

FÁRI Irén — NAGY Ádám: Vendéglátók és vendéglátóhelyek Szegeden 1900 és 1920 között

házban, majd rendszeres látványként megmaradt a New York és a Kossuth kávéház kínálatában a mozik elterjedésének idején is. A régi Szeged vendéglátóiparát több hangulatos visszaemlékezés örökíti meg, q itt elsősorban Cserzy Mihály, Sz. Szigethy Vilmos munkáira gondolunk. Ugyanezt a vonalat folytatja napjainkban családi történetek alapján Temesi Ferenc szótárkönyvében.

4 A vendéglős családból származó és neves vendéglős családba nősült Tömörkény István vendéglátással kapcsolatos írásait részben még a korabeli napilapok hasábjai rejtik. A régi szegedi kávéházakat Péter László vette számba. Az utóbbi években több, a szegedi vendéglátással foglalkozó dolgozat jelent meg.

5 A nyilvános térben zajló szabadidő eltöltés sajátosságait tárta föl, elsőként Gyáni Gábor,

6 majd Gyarmati Zsolt Kolozsvár esetében, elsősorban a kávéházaknak a társas életen betöltött funkcióját vizsgálva. Egyúttal összeállította Kolozsvár mintegy félszáz kávéházának színes tablóját. Hasonlóan színes tablót igyekeztünk mi is készíteni a 20. század eleji Szeged vendéglátásáról. A Szegedi Naplóból kigyűjtöttük a tényanyagot: hirdetéseket, híreket, életképeket. A vendéglátóhelyeket elnevezésük vagy tulajdonosuk alapján alfabetikus sorrendben tárgyaljuk a róluk szóló újsághírek alapján. A két évtizedet átfogó összeállításba fölvettük a Szegedi Napló összes vendéglátással kapcsolatban megjelent cikkét. A sajtóanyag időbeli és tárgyi hézagai ellenére is sok érdekes és értékes kiegészítésekkel gazdagítja a szegedi vendéglátásra vonatkozó ismereteinket, amelyek más forrásokban nem találhatók meg. Az adatokat kiegészítettük a korabeli szegedi címtárak adataival,

8 a híranyagban nem szereplő egységeket a Függelékben közöljük. A vendéglősök fényképei a szegedi múzeumban őrzött Csongrád megyei Vendéglősök és Korcsmárosok Ipartársulatának Szikvízgyára Részvénytársaság alapító tagjai. Székhelye: Szeged elnevezésű tablóról valók.

9 A tabló dátum nélküli, az Ipartársulat 1920-ban alakult. A szegedi cukrászok csoportképe a szakma köztiszteletben álló legidősebb tagja, Arvay Sándor születésnapja alkalmából készült, feltehetően a 70. évfordulón az 1910-es évek elején.

10 3 CSEEZY 1922.; Sz. SZIGKTHY 1932. — egyik fejezete Piros abrosz, fehér abrosz megjelent a Szeged 1995 januári számban 42-43, ill. Szeged 1995. február 34-35. közreadta Apró Ferenc; Sz. Szigethy 1988. Szerk. APRÓ Ferenc - LENGYEL András 4 TEMESI 1986. 5 PÉTER 1986., BÁNKÚTI 1996.; APRÓ 1999., T. KNOTIK 2002.; BENDES1 2005.; T. KNOTIK 2005. APRÓ 2008. 6 GYÁNI 1999. 7 GYARMATI 2005. 8 Címtár 1905,; Címtár 1907.; Címtár 1911.; Címtár 1921.; Címtár 1923.; Címtár 1927. 9 Készítette: Auer Fivérek, Szeged Kölcsey u. Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztály Ltsz. 2008.12.1. 10 Móra Ferenc Múzeum Történeti Osztály Ltsz. 82.118.1. A 23 személyt ábrázoló csoportképen név szerint csak Arvay Sándor, fia Kálmán, Lányi János, Arvayné, Mosolygó Ágoston és Suhajda József azonosítható.