A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

lentŐs alakjának állított emléket. „Neve fogalommá vált az országban. A megal­kuvás nélküli függetlenségi törekvések képviselője volt, akit nem lehetett levenni a lábáról sem fenyegetéssel, sem ígérgetéssel. Odavágta a parlamentben is Wekerlének: Hazudsz, becsaptad az országot. És amikor Pilisig együtt utazott Wekerlével, amint belépett a kupéba rögtön az önálló nemzeti bankot követelte tőle. Utálta a paktumokat. A függetlenség neki olyan szentség volt, amelyből nem lehetett elvenni semmit, mert akkor porrá zúzódott volna az egész. Justh Gyulát is otthagyta, mert álláspontját nem tartotta következetesnek. A köztársasági pártba is belépett kilencven éves korában. Az egész országban úgy ismerték, mint a függetlenségi elvek megtestesítőjét és a parlamentben szavát a legnagyobb tisz­telettel hallgatták, mint az elvhűség és lelkesedés patriarchájáét. Hogy Kecskemét népe megmaradt a függetlenség eszme mellett és nem adta el lelkét az ördögnek, nagyrészben neki köszönhető." 134 1918. október 31-én a polgári demokratikus forradalom győzelmének napján a lap még arról adott hírt, hogy IV. Károly király gróf Hadik Andrást bízta meg kor­mányalakítással. Ez 1918. október 30-án valóban megtörtént, de Hadik nem tudta átvenni a hivatalt, s egy nappal később Károlyi Mihály alakított kormányt. Ugyan­ebben a lapszámban a helyi Nemzeti Tanács akkor még tervezett megalakulásáról tájékoztatták a kecskeméti polgárokat. „A Nemzeti Tanács megalakulása Kecske­méten. A függetlenségi pártok vezető embereinek kezdeményezésére Kecskemét népének képviselői ma délután 5 órakor összegyűlnek a városháza közgyűlési ter­mében és ott megalakítják a Kecskeméti Nemzeti Tanácsot." 1 1918. november l-jétől a Kecskeméti Lapok ára — amely a világháború éveiben folyamatosan emelkedett — húsz fillér volt, viszont délután fél kettőre megjelent — a szerkesztőség közleménye szerint —, benne a legfrissebb budapesti és bécsi hí­rekkel, ami a többi lapnak csak a másnapi számában volt olvasható. Ezen a napon Kecskemét csatlakozása a Nemzeti Tanácshoz címmel közölt a lap tudósítást a város Nemzeti Tanácsának előző esti megalakulásáról és az ott történtekről. „Sándor István polgármester és Garzó Béla pártelnök csak úgy hevenyében hívtak össze egy értekezletet a városháza bizottsági termébe, amely azonban a megjelentek egyéni súlyánál és számánál fogva hatalmas demonstrációvá szé­lesült és a város történetére, nagy jelentőségű hitvallás volt az új, független Ma­gyarország megteremtésére." Sándor István polgármester beszédében arra szólított föl, hogy „Kecskemét népének egységesen kell fellépni ezekben a sorsdöntő órákban és ennek a szín­magyar, független lakosságnak az országban elismert tekintélyével kell követelni hazánk függetlenségét és a békét". Bódi János azt mondta, hogy ebben a nemzeti függetlenségért és a polgári szabadságjogokért folytatott küzdelemben „le kell omolni a válaszfalaknak elvek és pártok között". Szegedi Lajos, a szociál­demokrata párt kecskeméti elnöke követelte helyi Nemzeti Tanács létrehozását, mert szerinte „a munkásság csak ezen az alapon működhet együtt a polgári pár­134 KL, 1918. október 26. 135 KL, 1918. október 31. 136 KL, 1918. november 1. 137 KL, 1918. november 1.

Next

/
Thumbnails
Contents