A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

tokkal". Muraközy Gyula és Hetessy Kálmán hozzászólása után Eötvös Nagy József éltette a magyar függetlenségi mozgalmat: „Le a kalappal Kossuth emléke előtt! A mai nagy napok az ő szabadságra törekvő politikáját igazolják s nekünk nincs más kötelességünk, követnünk őt s eszméit valóra váltanunk". Dániel József hírlapíró is sürgette a Nemzeti Tanács megalakulását, mert mint fogalmazott: „csakis ennek áll feltétlen rendelkezésére a független sajtó, amelyre pedig politikai mozgalmaknak szükségük van".

140 A rendezvényen a Kecskeméti Lapok munkatársa, Tóth László — legalábbis a lap tudósítása szerint — nagy sikerrel szólalt föl, ahol aztán a megjelentek Horváth Mihályt, a város függetlenségi párti parlamenti képviselőjét választották a helyi Nemzeti Tanács elnökévé. „Tóth László hírlapíró tartott azután ifjonti lelkesedéstől sugárzó beszédet, mely egészen felvillanyozta a lelkes hallgatóságot. Horváth Mihály lett az elnök és egy huszonhat fős intéző bizottságot is választott a Nemzeti Tanács, amely megalakulásáról értesítette Károlyi Mihályt."

141 A Hollósy János szerkesztésében kiadott lap mindennap megjelent a forradalom és a polgári demokratikus rendszer kiépítésére tett kísérlet időszakában, s tájékozatta a kecskemétieket az országos és helyi politikai élet és közigazgatás főbb eseményeiről. A forradalom idején az utolsó szám 1919. február 19-én került az előfizetőkhöz és a hírlapárusokhoz. így az 1919 márciusa és augusztusa közötti kommunista diktatúra, a Tanácsköztársaság idején nem jelent meg a Kecskeméti Lapok. Az alföldi város első orgánumának, a Kecskeméti Lapoknak 1868-as indulásakor a kizárólagosság jelentette nagy előnyét, az 1870-es évektől azonban sorra jelentek meg a kecskeméti kiadású periodikák. így az 1800-as évek végére Kecskeméten is kialakult a különböző véleményeket és nézőpontokat megjelenítő többpólusú sajtónyilvánosság, s ez a versenyhelyzet a Kecskeméti Lapok szerkesztőit is tudatosabb és átgondoltabb újságírói tevékenységre sarkallta. 1873 januárjában jelent meg a Kecskemét című szabadelvű hetilap első száma, de ugyanebben az évben adták ki rövid ideig a Kecskemét Vidéki Közlöny című hetÜapot is. Az ellenzéki függetlenségi politikai nézeteket népszerűsítő Kecskemét és Vidéke (későbbi nevén a Pestmegyei Hírlap) 1889-ben indult meg, megszűnte után 1901-ben a Függetlenség vette át szerepét. A lap 1900 és 1904 között melléklapként jelentette meg a Kecskeméti Friss Újság című napilapot. Amikor — anyagi okok miatt — a Kecskeméti Friss Újság megszűnt, a Kecskeméti Lapok politikai napilappá alakult át (innentől évekig szerepelt a lap fejlécében, zárójelben mintegy alcímként: Kecskeméti Friss Újság). A napilapként kiadott Kecskeméti Lapok Tárca rovatában bőven találhattak szépirodalmi műveket az érdeklődők, s nemcsak kecskeméti szerzők (tanárok, jo138 KL, 1918. november 1. 139 KL, 1918. november 1. 140 KL, 1918. november 1. 141 KL, 1918. november 1.