A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

ciáldemokrata polgármester, parlamenti képviselő, majd 1956-ban a kecskeméti forradalmi tanács elnöke — a háború mindenáron való elkerülését javasolta, s a békepártiságot nem tartotta hazafiatlanságnak.

114 „Kenyér kell, nem háború. A mi szívünk is fáj és felháborodik a rémes gaztetten, mi is hódolatteljes őszinte részvétet küldünk az uralkodónak; higgyék el: mi is jó hazafiak vagyunk, elismerjük a szerbek bűneit, szidjuk őket, mint a répát, de háborúból nem kérünk, hanem úgy gondoljuk: a tehetetlen külpolitika bűne a szerb nép minden monarchia-falása. Száradjon a diplomaták lelkén s ne nyugtassák meg lelkiismeretük háborgását tömegmészárlásos bosszúval."

11 Néhány nappal később Az új trónörökös címmel — A Kecskeméti Lapok eredeti tárcája megjegyzéssel — jelent meg cikk a lapban, amely azt sem mulasztotta el megemlíteni, hogy Magyarország későbbi utolsó uralkodója, IV. Károly ismeri és alkalmazza a cifra magyar káromkodásokat. „A trónörökös folyékonyan beszél magyarul. Nem a szokásos frázis ez. Leszámítva egy nagyon csekély idegenes akcentust, lehet mondani, hogy teljesen hibátlanul, egész a magyar nyelv sajátszerű használatáig. Amikor valami nem tetszett neki, vagy valamelyes gyakorlat nem ment mint a karikacsapás, bizony belenyomott amolyan jóféle magyar káromkodást, hogy magán könnyítsen."

110 A szerb- és oroszellenes, a katonai akciót sürgető általános közhangulat 1914 július végére elérte Kecskemétet is „A kecskeméti kávéházakban reggelig fennmaradtak s várták a híreket. A Beretvásban és a Royalban a Rákóczi-indulót húzatták s éltették a háborút."

117 „Az utca mind népes és hangos. Ismeretlen emberek köszöntik egymást: Maga is. Az újságokat egymás kezéből kiragadják. A vasárnap délutáni korzón udvarlás helyett éles vita folyt Oroszország magatartásáról..."

118 A Kecskeméti Lapok hosszú tudósításokat közölt a háborúra készülő város hétköznapjairól. Az egyik cikkben például a bevonuló hadköteles férfiak és a katonai behívást megúszók eltérő magatartását mutatta be az újság munkatársa. „A kávéházban már csak »kettő-három nyomorult« kártyázik és biliárdozik vígan, akik kikerülték a behívást. Ez a néhány úr a leghangosabb s húzatja a Rákóczi s a Fel, fel vitézek... kezdetű indulót. Minden asztalnál a mozgósítást vitatják. Nagy izgalommal tárgyalják, hogy kedden már alig lesz orvos Kecskeméten. Az öregebb generáció fürdőn van, a fiatalabbat kevés kivétellel behívták."

119 1914. július 30-án a politikai napilap Hadüzenet címmel adta hírül a háború megindulását, valamint közölte Ferenc József Népeimhez! című kiáltványát, amelyben az uralkodó többek között a következőket fogalmazta meg. „Mindent megfontoltam és meggondoltam. Bízom népeimben, akik minden viharban híven és egyesülten sereglettek mindig trónom köré s hazájuk becsületéért, nagyságáért és hatalmáért a legsúlyosabb áldozatokra is mindig készen állottak. Bízom Ausztria-Magyarországnak önfeláldozó lelkesültséggel telt vitéz hadseregében. És 114 Lásd bővebben: HELTAI 2000. 115 KL, 1914. július 4. 116 KL, 1914. július 5. 117 KL, 1914. július 26. 118 KL, 1914. július 28. 119 KL, 1914. július 28.