A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

bízom a Mindenhatóban, hogy fegyvereimnek adja a győzelmet." A háborús konjunktúra igen hamar éreztette hatását a városban, s az újság első oldalán már megjelent: „Zabot katonai szállításra azonnal átvesz a Fispán cég" Az egyházak is fontos szerepet kaptak a háború éveiben. Egyrészt az itthon maradtak — elsősorban az anyák és asszonyok —, a háborús sebesültek és az özvegyek, árvák lelki vigasztalásából és anyagi támogatásából vették ki részüket a felekezetek lelkészei. Révész István prelátus, kecskeméti katolikus plébános Hősök legyetek! című buzdítása ennek szellemében jelent meg a Kecskeméti Lapokban. Ebben arra szólította föl az itthon maradottakat, hogy pénzzel, munkával, együttérző szívvel vegyék ki a részüket háborúból, legfőképpen pedig, lehetőségeik szerint kapcsolódjanak be a Vöröskereszt helyi csoportjának munkájába. A háború 1915-re egész Európát elérte és valamennyi kontinentális hatalom — s később az Amerikai Egyesült Államok is — bekapcsolódott a fegyveres konfliktusba. Magyarország ugyan nem lett hadszíntér az első világháborúban, de valamennyi települést, közösséget és családot érintett a háború, hiszen több millióan teljesítettek katonai szolgálatot. 1916 novemberében meghalt az 1848 decembere óta uralkodó (de csak 1867 júniusában megkoronázott) Ferenc József. A lap hosszú nekrológot és több méltató írást közölt az elhunyt királyról. „A nép, amely gyászolja nem érezhet e súlyos órában enyhítő vigasztalást. A királyi ravatalon nemcsak a fejedelmi kihűlt test fekszik, de ott fekszik energiátlanul mindaz, amit ő maga jelentett: a vele lezáródott históriai korszak szelleme. Új epochához [korszakhoz! jutott a nemzet. A küszöbén vagyunk. Mit rejt a mélysége, még nem tudjuk. De reméljük, hogy azok az eszmék, amik az elhunyt királyt tiszteltté tették az egész kultúrvüág előtt, élni fognak az utódjában is." A hadi eseményekről és az országos politikai folyamatokról bőven olvashattak híreket a Kecskeméti Lapok vásárlói és előfizetői. S szép lassan Kecskemét városában is éreztette hatását a háború. 1916 decemberében egy bulgáriai menekült asszony keresett munkát. „Bulgáriából menekült fiatalasszony ajánlkozik házvezetőnőnek, vagy bármily üzletbe kiszolgálónőnek. Sztoján Geirgiefné, VIII. ke-too rület, Juhász-utca 30. szám." Egy, a világháborúban megrokkant szűcsmester a lap hirdetési rovatában ajánlotta szolgáltatásait. „Rokkant szűcs kéri a nagyérdemű közönség szíves pártfogását. Mindenféle szűcsmunkát, subajavítást olcsón vállal. Kurucz-körút 15. szám alatt (Fleischer Mór-féle ház)"

1 1917 tavaszán a református főgimnázium igazgatója nyugdíjba ment, s lehetséges utódai közül az egyik éppen katonaként szolgált a fronton. „Katona Mihály nyugalomban. Katona Mihály a ref[ormátus]. főgimnázium érdemekben gazdag igazgatója, előrehaladott korára való tekintettel, nyugdíjazását kérte egyházi főhatóságától. Katona Mihály távozása nagy vesztesége az intézetnek, évtizedes munkával valósággal regenerálta az ősrégi gimnáziumot és modern színvonalra emelte. Utódjául Marton Sándort vagy dr. Garzó Bélát emlegetik, aki most a 120 KL, 1914. július 30. 121 KL, 1914. augusztus 15. 122 KL, 1916. november 23. 123 KL, 1916. december 1. 124 KL, 1916. december 1.