A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

lésén úgy döntött, hogy — mivel a város hivatalos lapja megszűnt —, hirdetéseit a függetlenségiek helyi lapjában fogja közölni, nem pedig a Kecskeméti Lapokban. Az írás szerzője szerint a politikai hatalmát országosan és helyi szinten egyaránt elvesztett szabadelvű párt harmincnyolc évig volt többségben ugyan a városházán, de „többségi erejével visszaélve, hatalmát éreztetve, a városi ügyeket ilyen alantas és kicsinyes" módon sohasem intézte. „A Kecskeméti Lapok immár 39 év óta szolgálja megszakítás nélkül, érdek nélkül, sőt mondhatjuk, kárpótlás nélkül Kecskemét város ügyeit, erejéhez mérten talán gyöngén, de mindig jóhiszeműleg és becsületesem, a közérdeket tartva kizárólag szem előtt. 39 év óta Kecskemét városának talán most lett volna először alkalma valamelyes, ismételjük, nagyon csekély és jelentéktelén kárpótlást adni e többször elismert szolgálatokért." 1906 tavaszán a lap életében több változás is beállt. Egyrészt áprüistól az újság terjedelme négyoldalasra csökkent, másrészt Szántó Kálmán visszalépett a szerkesztőségtől. Visszatekintés című vezércikkében azzal indokolta döntését, hogy a lapot megjelentető szabadelvű párt több évtizedes kormányzás után elveszítette a többséget. Ekkor már az első polgári származású magyar miniszterelnök, Wekerle Sándor vezetésével megalakult a függetlenségi és negyvennyolcas eszmét követő, valamint a szabadelvű politikát ellenző politikai erőkből létrejött koalíciós kormány (amely aztán egészen 1910-ig hivatalban volt). „Tiszta szívből, hazafias lelkünk egész erejével kívánjuk — írta Szántó Kálmán —, hogy 38 esztendő múlva az új emberek annyi eredményre tekinthessenek vissza és oly nyugodt és tiszta lelkiismerettel vonulhassanak félre, mint most a régiek."

84 1906. május l-jétől Witter József volt a Kecskeméti Lapok főszerkesztője. Beköszöntőjében az újság politikai függetlenségét ígérte, valamint azt, hogy irányításával a lap föllép majd a haszonleső és hazafiatlan politikusok és törekvések ellen. „Teljes tárgyilagosság és teljes pártonkívüliség: ez a mai viszonyok mellett szükségképpen egy és ugyanazon jelentőségű; ezt fogja szem előtt tartani és magára nézve minden tekintetben irányadónak elismerni a Kecskeméti Lapok is. A tiszta objektivitás vörös vonalként fog végighúzódni politikáján, minden pártkötelékektől teljesen függetlenül fog mindenkor legtisztább meggyőződésének kifejezést adni. A Kecskeméti Lapok számára nem lesz politikai bálványkép, amely elé tömjénezni járuljon, de viszont épp oly lelkesedéssel fogja fölkarolni bárkinek a nemes, hasznos törekvéseit, mint aminő kíméletlenül ostorozza majd haszonlesést, hazafiatlanságot, dőre politikát, akár jobb-, akár a baloldalon legyenek is annak rugói." Ennek jegyében el is tűnt az impresszumból, hogy az orgánum a szabadelvű párt lapja, s helyette mint „független politikai napilap" jelent meg. 1908. november 15-től a Kecskeméti Lapok alcíme Függetlenségi és 48-as politikai napüap lett, amely A kecskeméti alsó- és felsőkerületi függetlenségi és 48-as párt és népkörök hivatalos lapja volt, felelős szerkesztője pedig Hajdú József. Az ezen a napon kiadott számban Magunkról című, Szerk. szignóval ellátott cikk jelent meg az első oldalon, amelyből kiderült, hogy a két kecskeméti kerület függetlenségi pátszervezetének a pártsajtó biztosítására alakított bizottsága tanács83 KL, 1906. április 3. 84 KL, 1906. április 29, 85 KL, 1906. május 1.