A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

vissza. Ekkor — írja a Kecskeméti Lapok saját budapesti tudósítója — az elnöklő Rakovszky István „az ülést bezárja s a képviselők már szétoszlásban vannak, ekkor előlép egy honvédszázados, fölmegy az elnöki emelvényre és felolvassa a feloszlató kéziratot. Katonák nyomulnak a terembe s az ellenszegülő képviselőket rendőrökkel együtt kivezetik a teremből. Az országgyűlés mindkét házának kapuit lezárták és az ajtókra pecsétet tettek. Ezzel a pecséttel lepecsételték Magyarország ezeréves alkotmányát is." A hírlap következő számában Az alkotmány védelme címmel jelent meg vezércikk, amely erőszaknak és abszolutisztikus cselekedetnek nevezte a parlamentben történteket és egy pártba — az alkotmányt védők táborába — gyülekezésre szólított föl minden politikai erőt, liberálisokat és függetlenségieket egyaránt.

77 Néhány nappal később a lapot kiadó szabadelvű párt kecskeméti szervezete is elítélte a katonai uralmat és az alkotmány mellőzését. Kecskemét város 1906. február 22-i közgyűlésén minden törvényhatósági bizottsági tag nemzeti színű kokárdában jelent meg. Eötvös Nagy Imre szónokolt az alkotmányosság védelmében, amit végül egy indítvánnyal — ami aztán az utolsó napirendi pont lett és nagy többséggel elfogadták — tetézett, hogy a közgyűlés határozatban adjon hangot fölháborodásának, amit küldjön is meg minden egyes törvényhatóságnak (vármegyének és törvényhatósági jogú városnak). „A mai közgyűlés egyike volt az új Kecskemét históriája legmagasztosabb mozzanatainak" — állapította meg a Kecskeméti Lapok tudósítója. Az alkotmányos válság mellett a modern közéletre és gazdaságpolitikára jellemző témákat tárgyaló cikkek is jelentek meg az újságban, így például Rácz Gyula Gazdasági különválás címmel közölt írást az osztrák-magyar közös vámterületről

79

, Karsai Sándor pedig Az állami gyermekvédelem fokozatos fejlesztése című cikkében a huszadik századi polgárosodó modern városokban megjelenő törekvésre, a gyermekvédelemre hívta föl a figyelmet.

80 1906 márciusában a kecskeméti ügyvédi kamara jelentését közölték, amit egyébként minden évben megjelentettek, valószínűleg a potenciális olvasóközönség (ügyvédek, jogászok, jogakadémiai hallgatók stb.) érdeklődésére apellálva. Nem sokkal később pedig az ipartestület jelentését (ezt is évente közölték) lapozhatták át a Kecskeméti Lapok olvasói. Ebből értesülhettek a kőműves- és szabóipari dolgozók bérharcairól és arról, hogy a vas- és fémiparosok a bőriparosok mintájára anyagbeszerzési szövetkezetet alapítottak, valamint hogy a helyi önálló iparosok állásfoglalását adtak ki a munkásmozgalom ellen. A jelentésből kiderül, a város közgyűlése a helyi ipar támogatására és védelmére külön bizottságot állított föl. 1905 végén Kecskeméten 1157 önálló iparos, 661 segéd, 573 tanonc tevékenykedett.

82 1906 áprilisában Gyűlölködés címmel közölt vezércikket a Kecskeméti Lapok. Ebben a lap szerkesztősége sérelmezte, hogy Kecskemét 1906. március 30-i közgyű76 KL, 1906. február 19. 77 KL, 1906. február 21. 78 KL, 1906. február 23. 79 KL, 1906. január 18. - január 19. 80 KL, 1906. február 6. - február 7. 81 KL, 1906. március 7. 82 KL 1906. március 31.