A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

tisztelt olvasóinak szíves elnézését kérjük, hogy lapunk jelen számából, melyet egészen Kecskemét város millenniumi ünnepélyességének szántunk, újdonságaink teljesen kimaradtak."

45 1900. január l-jén az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Rt. átvette a Tóth László-féle nyomdától a Kecskeméti Lapok kiadását, majd júliusban kiadta ennek krajcáros melléklapját, a Kecskeméti Friss Újság című napilapot. Az Első Kecskeméti Hírlapkiadó és Nyomda Részvénytársaság 1899-ban alakult. Megvette a tíz évvel korábban alapított Ottinger-féle nyomdát. A kecskeméti polgárok által a közbeszédben röviden csak Részvénynyomdának nevezett társaság Kecskeméti Napló (1899. október 29.), majd Színházi Lapok (1899. november 1.) címmel indított hetilapot. Az igazgatóság tagjai 1906-ban Adler Imre kereskedő, Bódogh Ferenc gyógyszerész, Fispán Mór szállító, Fodor Sándor ügyvéd, Koszó Sándor mérnök, Král Rezső sörkereskedő, Löwy Gyula kereskedő, Nagy Mihály ügyvéd, Zaborczky Ferenc építőmester és Zsitvay Béla nyugalmazott honvéd huszárezredes voltak. A Részvénynyomda a Budai Nagy utca 151. szám alatti Juhász-féle házban volt, majd az Arany János utca 8. szám alatt, 1925-ben pedig a Kéttemplom közbe költözött. Az igazgatóság az első világháború után kicserélődött, szinte kizárólag a helyi református egyház vezetői vettek részt a munkájában, ezért az 1920-as években fölmerült az „elegyházasiadás" lehetősége is. A kiadó igazgatója Hollósy János után Vargha Gyula, később Sebők István, majd 1935-től Tóth László volt. 1922 és 1950 között itt jelent meg Tóth László szerkesztésében a Magyar sakkvilág című folyóirat, de itt nyomták a Németh László szerkesztette művelődéstörténeti és politikatörténeti jelentőségű Tanú és a Válasz című folyóiratok számait is.

46 1900. júhus l-jével új periódus kezdődött a lap életében. Ekkortól ugyanis a Kecskeméti Lapok Kecskeméti Friss Újság címmel olcsó, népszerű, „könnyebben fogyasztható" politikai napilapot indított, amelynek alapelvei azonban megegyeztek a Kecskeméti Lapokéval és természetesen a kormányon lévő Szabadelvű Pártéval. A t. olvasókhoz című közlemény az első oldalon volt olvasható. Ebben többek között a következőket írta a lap szerkesztője. „Mai naptól kezdve lapunk életében nevezetes változás áll be: Kecskeméti Friss Újság címmel melléklapjaként naponta megjelenő lapot fogunk az olvasóközönség elé bocsátani. A mikor ezt a vállalkozást megindokolni akarjuk, a múltra kell visszavezetnünk a figyelmet, hogy érthetővé tegyük, miért tartottuk szükségesnek ezt az újítást. Országos politikai kérdésekben föltétlen hívei voltunk a 67-es alapnak és a szabadelvű irányzatnak."

47 Ennek — A szerkesztőség aláírással megjelent — közleménynek a szerzője azt is levezette, hogy miért üdvösebb a magyar államiság szempontjából az Ausztriával való „összeházasodás". Bírálta ugyanakkor az állami centralizmust, s helyette az önigazgatást és az embereknek (és civil szervezeteik, egyleteik) a politikai, társadalmi és gazdasági folyamatokban való tevékeny részvételét hangoztatta, „...ál45 KL, 1896. május 17. 46 OROSZ 1968, 281-296.; OROSZ 2003, 54-59. 47 KL, 1900. július 1.