A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 12. (Szeged, 2009)

MIKLÓS Péter: Kecskemét dualizmuskori sajtótörténetéhez. A Kecskeméti Lapok 1875 és 1918 közötti történetéről.

lamférfiaink között vannak elegen, akik az állami mindenhatóság továbbterjesztését veszélyesnek tartják, hanem a társadalmat kívánják az állam segítőtársául. Ennek a törekvésnek vagyunk mi is hívei és akarunk szószólói lenni. Azért pedig, mert naggyá, erőssé a nemzet hatalmi szóra nem lehet, csak biztos alapokon működő társadalomra támaszkodva lehet erős maga az állam is. A midőn tehát a szabadelvű párt által követett politikai irányzatot az ország érdekében helyesnek tartjuk, teljes erőnkből azon leszünk, hogy a szervezetlen társadalom akcióképességét fokozni igyekezzünk." A Kecskeméti Lapok munkatársai — akik természetesen a Kecskeméti Friss Újság újságírói is voltak — így határozták meg az új napilap irányvonalát. „A Kecskeméti Friss Újsággal a friss és eleven élet lüktetését akarjuk bevinni a köztevékenységbe. Nem fogunk elfáradni annak az igazságnak hirdetésében és megkedveltetésében, hogy ha államiságunkat biztos tető alá akarjuk hozni, akkor a sikeres küzdelemhez erős társadalmat kell teremtenünk."

49 A Kecskeméti Friss Újság — alcíme szerint a Kecskeméti Lapok melléklapja — vegyes tartalmú napilap volt. Szerkesztője és munkatársi gárdája megegyezett a Kecskeméti Lapokéval. Ara egy krajcár (két fillér) volt, előfizetése pedig helyben (Kecskeméten), házhoz hordva félévre négy korona, negyedévre két korona, egy hóra 67 fillér. A napilap Beköszöntő című cikket közölt első számának első oldalán, amelyben a szerkesztőség politikai alapállását határozta meg (a szabadelvű ideológia). „Tegnap főlapunkban jeleztük, hogy lapunk ma megjelen és ezentúlra minden nap közönség elé bocsátjuk azt. [...] Erős társadalmat kell teremtenünk, hogy most az állam által teljesített föladatok jó részét átvehessük. Mi jobban tudjuk egyes vidékekként, hogy mi van előnyünkre, mint az állam. Oda kell fejlődnünk, hogy a saját magunk javára önnönmagunk erőt és öntudatosságot tüntessünk ki és egyidejűleg gazdasági életünket kell erőssé tenni. Erős társadalom fogja ezt megcselekedni." A Kecskeméti Friss Újság 1904 áprilisáig jelent meg. Ekkor beolvadt a Kecskeméti Lapokba, amely onnantól napilapként került kiadásra (s a Kecskeméti Friss Újság arculati elemeit és lapszerkezetét vette át). 1900 júliusában Előfizetőinkhez címmel jelent meg több alkalommal is tájékoztatás a két lap viszonyáról és az előfizetésekről. „Minden zavarok és félreértések elkerülése végett ismételjük, hogy a KECSKEMÉTI LAPOK helybeli előfizetői a KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG-ot is megkapják évi 8 korona előfizetési díjért. A vidéki előfizetők azonban évi 14 koronát fizetnek, mert naponként 2 filléres hírlapbélyeget kell fölhasználnunk."

51 Egy negyedévre a vidékiek előfizetési díja három korona ötven fillér volt. Akik azonban a vidéki előfizetők közül csak a főlapot, a Kecskeméti Lapokat akarták megrendelni, két korona volt az előfizetési díj negyedévre. 1901. október l-jén egylapos, kétoldalas rendkívüli kiadása jelent meg a Kecskeméti Lapoknak a parlamenti választások előtt. Az első oldalon a kecskeméti szabadelvű párt végrehajtó bizottságának a választópolgárokhoz intézett felhívását 48 KL, 1900. július 1. 49 KL, 1900. július 1. 50 Kecskeméti Friss Újság, 1900. július 2. 51 KL, 1900. július 8.