A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély

ki, a kiszombori 2305. sz. telekkönyvi betétben 1446. és 1461. helyrajzi számok alatt fölvett 3 hold 1324 négyszögöl és 1 hold 442 négyszögöl területű ingatlanok (azaz a kastély a melléképületekkel, illetve a park) tulajdonjoga akként oszlott meg, hogy Imre és Gyula 3/8-ad — 3/8-ad részben, míg Magda 2/8-ad részben volt birtokos.

6 Rónay Imre nőtlen volt, 1944 őszén a front elől elmenekült, majd 1945-ben visszatérve, miután a kastély kisajátították, a Szegedi u. 2. alatti „Leányvárban" lakott. ' Aztán innen is kitelepítették, szükséglakását elvették, ezért különböző helyeken húzta meg magát. Magatehetetlen betegként 1959-ben a derekegyházi szociális otthonba került, itt halt meg 1966-ban. Rónay Jenő gyermekei közül a kastélyban, pontosabban a kastély melletti — azóta már elbontott — régi, háromszobás házban lakott Gyula. Ez az ún. Portaház volt, mely közvetlenül a tornyos kastély mellett állt, s annak részét alkotta. Gyulát Q 1944. szept. elején katonai szolgálatra hívták be, távollétében a házba Juhos Miklós bíró a községi szegényházat helyezte el.

9 Hazatértét követően, 1947. októberében, miután kérelmére a községi szegényházat elhelyezték onnan (nem túl messzire: a kastélyba), Gyula eladta a rá eső tulajdonrészt (ideértve az ún. Portaházat is) Szirbik Imre kisgazdának.

10 1949-ig még a községben élt, majd Szegedre költözött. Sok időt töltött a kastélyban, sőt, valójában itt lakott Magda is, aki előbb báró Urbán Iván, majd Blaskovich Péter felesége volt, és az akkori Blaskovich-pusztán, a mai Csikóspusztán élt.

11 1945-ben ő is elmenekült, majd visszatértét követően, mivel a kastélyt időközben lefoglalták, az akkor 49 éves Magda a Dénesmajorban telepedett le, ahol a család mezőgazdasági szeszgyára, az ún. Pálinkaház állt.

12 1949 augusztusában a földosztás nyomán megmaradó földjeit fölajánlotta az államnak, majd Budapestre költözött, itt élt 1978-ban bekövetkezett haláláig. 1945-ben a kastélyt a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség (MADISZ) mintegy 200-250 fős helyi szervezete vette birtokba, és 1946 őszén itt alakult meg és itt alakította ki irodáit az Újbirtokosok és Földhözjutottak Országos Szövetsége (UFOSZ).

14 Még 1945-ben „szegény munkás családok szükséglaká6 CSML XXrV. 201.b. 47209/1949. 7 Hist. Dom. 79. és 86., MAROSVÁRI 1968, 4. 8 Hist. Dom. 79. 9 MVL V 261-10. 47/1947., Hist. Dom. 86., Lásd még: TÖRÖK József: A kiszombori Rónay-kastély története. Feljegyzés az özv. Reicher Lászlónéval és Rónay Tiborral folytatott beszélgetéséről, 1964. dec. 28. Közli: SlPOS 2002. sz. n., NAGY 2004. 18. 10 CSML XXTV. 201.b. 47209/1949., MVL V 261-10. 47/1947., MVL V 261-11. 100/1948., Hist. Dom. 86. 11 NAGY 2004, 17-18. özv. Reicher Lászlóné szerint, akinek első férje a Rónay család tagja, Rónay Endre volt, úgy emlékezett 1964-ben, hogy a kastély utolsó birtokosa Rónay Magda volt, ezt azonban más forrásunk nem erősíti meg. Lásd: TÖRÖK József: A kiszombori Rónay-kastély története. Feljegyzés az özv. Reicher Lászlónéval és Rónay Tiborral folytatott beszélgetéséről, 1964. dec. 28. Közli: SIPOS 2OO2. sz. n. Valószínűleg azért tudatosodott ez a tévképzet, mert gyakorlatilag valóban a kastélyban lakott. 12 Hist. Dom. 79. és 86. 13 MAROSVÁRI 1968,18-19. 14 MAROSVÁRI 1968, 16. A szervezet 1947-ben átalakult Földhözjutottak és Kisbirtokosok Országos Szövetségévé (FÉKOSZ), majd 1948-ban Dolgozó Parasztok és Földhözjutottak Országos Szövetségévé, melyek helyi szervezetei szintén a kastélyban rendezkedettbe. Lásd: Uo. 16-17.