A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MARJANUCZ László: Az Alföld '48-as függetlenségi hagyományainak társadalmi háttere

Országos 48-as Párt egyesülését az ún. elvhű balközéppel a szentesi népkör tartózkodással fogadta, mert a Madarász csoport ugyanis a Függetlenségi Párt szűkebb változatát kívánta létrehozni, mindenek előtt a vidéki paraszti és kispolgári közvéleményre támaszkodva. Számukra Kossuth volt a függetlenség varázsszava. A Szentesi 48-as Népkör és a Függetlenségi Párt fennmaradó kapcsolatára utalnak a későbbi alapszabályok, és az, hogy az újonnan megalakult Függetlenségi Kör a 48-as egylet otthonában kapott helyet. A változásokat mutatja, hogy 1894-ben új névvel jegyeztették be magukat: „A szentesi Il-ik függetlenségi és 48-as népkör."

1 Alapszabálya a „nép jogainak és egyszersmind kötelességeinek társalgás útján való megismertetésén" túl a hangsúlyt „Magyarország alkotmányos, teljesen önálló és független" státusára helyezte. Ennek érdekében óhajtotta a tagok „buzgó törekvését éleszteni", hogy Magyarország „semmi más országgal kapcsolatban nem álló ország legyen". További célként tűzte ki a valódi önkormányzat biztosítását, s a nép széles körű részvételét a kormányzatban. Utóbbit a választójogosultság kiterjesztésével vélte elérhetőnek. Ez teljesen új elem az egyesületi célok között, mert a kiegyezés kritikájaként az ellenzéki párt vidéki bázisa már nemcsak a polgári forradalom és szabadságharc hagyományát idézte föl, hanem a rendszer társadalmi és politikai korszerűsítésére is javaslatot tett. Ugyanezt az alapszabályt 1900-ban is fölterjesztették, de az 1913-as tervezetből már teljesen kihagyták a demokratikus és nemzeti célokat. Mindez az általános politikai viszonyokhoz való alkalmazkodás kényszerét mutatja. Nem szabad elfelejteni, hogy közben átélt az ország egy nagy alkotmányos válságot. S a közjogi krízis szakaszában Ferenc József Magyarország jövőjének szempontjából nagyjelentőségű cselekedetre határozta el magát. Az 1867-es kiegyezés politikai korrekciójának kísérletével szemben, meg akarta változtatni annak társadalmi alapját, s a történelmi osztályok belpolitikai szupremáciáját az eddig kirekesztett néprétegekével kívánta helyettesíteni. A császári és királyi reformabszolutizmus központi eleme az általános választójog volt. A függetlenségi eszme hitelessége múlott azon, hogy a társadalmi haladás e kulcskérdéséhez, miként viszonyul az ellenzék. A 48-as népkörök egyik szociológiai sajátossága volt, hogy strukturálisan nem a társadalom különböző osztályai foglaltak benne helyet, hanem zömmel a birtokos parasztság tagjai, akik ha nem is általános választójogban, de mindenféleképp a politikai jogok kiterjesztésében gondolkodtak. Úgy ahogy ezt a népköri alapszabályzatok és az egyleti tevékenység bizonyítja. Az ok, ami miatt e civil szervezetek századforduló utáni működése megenyhült, részben a hatósági ellenőrzés szigorodásával, részben az alkotmányos válság tanulságával magyarázható. Ugyanis a darabont kormány komoly gazdasági, szociális és kultúrpolitikai reformok bevezetésére készült, amelyet az ellenzék, de a Szabadelvű Párt is elutasított. Az ellenzék azzal, hogy a kormány kisajátította célkitűzéseiket a nemzet megvesztegetése céljából, Tisza pedig azzal, hogy az általános választójog bevezetése nem szolgálná a nemzet érdekeit. Bebizonyosodott, hogy az ország demokratikus átalakításának első komoly kísérletével szemben a magyar birtokososztályok 48-as és 67-es alapon álló tábora 15 CSML Szentesi Fióklevéltár Egyesületi Alapszabályok Gyűjteménye. A szentesi függetlenségi és 48-as népkör alapszabályai 1901. december