A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁRI Irén – PÁL Teodóra: Kübekháza német lakossága a kitelepítési névjegyzék és a plébánia anyakönyvei alapján

„Németországba áttelepülni köteles az a magyar állampolgár, aki a legutolsó (1941. évi) népszámlálási összeírás alkalmával német nemzetiségűnek vagy anyanyelvűnek vallotta magát, vagy aki a magyarosított nevét német hangzásúra változtatta vissza, továbbá az, aki a Volksbundnak, vagy valamely fegyveres alakulatnak (SS) tagja volt."

5 Az összeírást készítő Központi Statisztikai Hivatal az adatlapok ilyen célú fölhasználása ellen szakmai, jogi szempontok alapján kifogást tett - eredménytelenül.

6 A népszámlálási névjegyzékek alapján elkészült listákat a Magyar Országos Levéltárban, a Belügyminisztérium iratanyagában őrzik.

7 Kübekházán a fenti indokok alapján összesen 790 német személy került összeírásra, a 733 nevet tartalmazó 34 oldalas listát egy 57 névből álló pótjegyzék egészíti ki. Ez a falu összlakosságának csaknem 40 %-át jelentette. A két adat közti különbség változatlan létszámú összlakosság mellett nem a németek gyarapodását jelzi, hanem az 194l-es népszámlálás pontatlanságát. Az összlakosságon belőli jelentős számú német lakosság gazdasági súlyát tekintve szintén jelentős volt. A német családok főként az ófalu három utcájában laktak: Fő, Árpád, Erzsébet utca. A falu 1920-as években kiosztott új részén csak néhány család.

8 Az 1938-tól föléledő kulturális tevékenységük, a német öntudat erősödésének kifejeződése pl. a német iskola megszervezése délutáni oktatással, vagy a Volksbund megszervezése, nem ment súrlódások nélkül. Itt mégsem erről szeretnénk szólni, hanem arra kerestük a választ, hogy milyen mozgások és változások zajlottak le a német lakosságon belül pl. a házasodási, gyerekvállalási szokásokban, milyen korösszetételű volt a lakosság, milyen térbeli kapcsolatokkal rendelkeztek. A Rudisch család története napjainkig követhető. Adatközlőnk az 1930-ban született Rudisch Ferenc. A fénykép édesapját, annak 5 fiú és 3 lánytestvérét ábrázolja házastársukkal, középen az édesanyjuk. Az édesapát (vagyis az adatközlőnk nagyapját) 9 élő gyereke ellenére (13 gyerek született a családban) elvitték katonának 1916 körül, Bukovinában az orosz fronton esett el. A nagymama 9 gyerekkel és közel 80 katasztrális hold földdel egyedül maradt. Jobbról sorrendben: Antal (csokornyakkendőben) foglalkozása bognár — adat közlőnk édesapja — felesége Horváth Erzsébet; János földműves, felesége Hofrath lány; Miklós földműves, felesége Becker Borbála; Magdaléna férje Róth Mátyás földműves; Borbála férje Hűgel Ferenc cipész; Katalin férje Krausz Ádám fényképész; az első sorban a kép készültekor, 1930-ban a nőtlen testvérek: Péter szakmáját tekintve kőműves, de később vegyesboltot nyitott a kübekházi Fő utcán, ez volt a kisebbik Rudisch-bolt. Középen József ül, szakmája szerint asztalos, a II. világháborúban hősi halált halt. Bal oldalon Ferenc, a nagyobbik kübeki bolt tulajdonosa, ahol mindent lehetett kapni a koporsótól a cérnáig — ahogyan az ugyancsak Ferenc nevet kapott visszaemlékező elmondta. A nevek fölsorolásából kitűnik, hogy mindegyikőjük magyar keresztnevet kapott és a 9 testvér közül csak egy, Antal nősült magyar családba, a többiek 5 ROMSICS 200. 453-454. 6 TÓTH 1993. 46-48. 7 MOL XIX.-B-I-at 20.d. 8 PÁL 2007. 85.