A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁRI Irén – PÁL Teodóra: Kübekháza német lakossága a kitelepítési névjegyzék és a plébánia anyakönyvei alapján

német feleséget, férjet választottak maguknak. A képen még nőtlen 3 fiú is német lányt vett el. A feleségek családi szerepvállalása hagyományos keretek között maradt, kettőt kivéve: a magyar származású Horváth Erzsébet varrónő volt, Magdaléna (Rothné) pedig öccse boltjában, a kisebb Rudisch boltban volt kereskedősegéd. A 6 fiútestvérből kettő iparos, kettő kereskedő lett, a rájuk eső föld örökséget a földműveléssel foglakozó testvéreknek adták el. A trianoni határok miatt Romániában maradt földet együtt művelték, az un. kettősbirtokosságból eredő problémák a visszaemlékező szerint nem okoztak nehézséget, bár ez az időszak a korai gyerekkorára esett, mindenesetre a család igyekezett ezektől a földektől szabadulni. 8-10 holdat sikerült eladni, de egy nagyobb részt, 23-25 holdat sohasem fizetett ki az új román tulajdonos. A családi összetartás a mai napig jeüemző, az 1944-45-ben gyerekkorban lévő leszármazók, az akkor 5 és 18 év közöttiek közül heten még ma is élnek, egymással is tartják a kapcsolatot és időnként haza látogatnak saját gyerekeikkel. Ilyen népes családban felnőtt gyerek várhatóan több gyereket fog nevelni, ám nem így történt és ez jeüemző a többi német családra is. Egyedül Miklósoknál született 3 gyerek, de az egyik kicsi korban meghalt, rajta kívül Ferencnek és Katalinnak (Krauszné) lett két gyermeke, hat testvérnek csak l-l gyermeke született. A vezetéknév magyarosítása sem jeüemző a családra, csak Krausz Ádám változtatta meg nevét Károlyira, de a kitelepítést így sem tudta elkerülni. A család többi tagja a közeledő front elől 1944 októberében sokadmagukkal elmenekült, kivéve Antalt, aki orosz hadifogoly volt, 1945 decemberében került haza és Józsefet, aki a háborúban meghalt. A menekülés bármüyen rettenetesnek hangzik, a kitelepítés menetének ismeretében még mindig a kisebb rossznak bizonyult, ugyanis annyi ingó vagyont vihettek magukkal, ami a kocsira fölfért. A maradókat jogkorlátozó, jogfosztó rendeletekkel sújtották. A kitelepítési rendelet 3. § alapján a német lakosok minden ingatlan és ingó vagyonát zár alá vettnek keüett tekinteni, a tulajdonos (birtokos) abból semmit el nem idegeníthetett és azt meg nem terhelhette. A zár alá vett készletekből (élelmiszer, takarmány, tüzelő stb.) a tulajdonos (birtokos) csak a rendes háztartási és gazdasági szükségletnek megfelelő mennyiséget használhatott fel. A 4. pont szerint a zár alá vett vagyontárgyak megrongálása, vagy megsemmisítése bűntettnek számított és tíz évig terjedő fegyházbüntetést helyezett küátásba. Ezen kívül a névjegyzékbe vett lakosokra lakhelyelhagyási tilalmat rendelt el, a tüalmat megszegőket internálással és vagyonelkobzással sújtotta. Az áttelepítés emberséges végrehajtása érdekében később több módosítás született, de területünkről Csanád-Arad-Torontál vármegye küenc községéből, amely terület Csanád Egyházmegyéhez tartozott, az első szakaszban 1946 áprüis-májusában történtek a kitelepítések,

9 Kübekházán 1946 május 14-én. Az első fél évben az előkészítetlenség, a törvényi szabályozás tág értelmezése, a kitelepítési szervek eüenőrizetlen tevékenysége sorozatos visszaélésekre és mértéktelen önkényre adott alkalmat.

10 Kübekházán 1936-1953 között plébános Juhász 9 ZIELBAUER 1990. 85-86. 10 TÓTH 1993. 117-103.