A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

FÁRI Irén – PÁL Teodóra: Kübekháza német lakossága a kitelepítési névjegyzék és a plébánia anyakönyvei alapján

KÜBEKHÁZA NÉMET LAKOSSÁGA A KITELEPÍTÉSI NÉVJEGYZÉK ÉS A PLÉBÁNIA ANYAKÖNYVEI ALAPJÁN FÁRI IRÉN - PÁL TEODÓRA A jelen dolgozat egy korábbi kutatás folytatása, kiegészítése. Jelen dolgozat ban egy családi fénykép nyomán indulva próbálunk általánosítható adatokat kapni Kübekháza német lakosságára vonatkozóan, majd megpróbáljuk összehasonlítani az egyik legjelentősebb dokumentum, a kitelepítési névjegyzék adataival ill. a falu római katolikus egyházi anyakönyveiben található születési, esketési és halálozási bejegyzésekkel. Érdekes módon a forrásokból kigyűjthető számadatok nem mindig egyeznek, de a fotóból kibontható családtörténet és az írott dokumentumok irányai megegyeznek, azt is mondhatjuk, hogy egy családi fénykép magába sűríti a kübeki németek 20. századi sorsát, történetét. Kübekházát a 19. század közepén dohányültetvényes telepként

2 hozták létre. Vele egy időben a torontáli térségben még 19 kisebb-nagyobb dohánytermelő községet telepítettek. Területileg Kübekháza volt a legnagyobb, a trianoni új országhatárok következtében a település periférikus helyzetbe került, de területe tovább gyarapodott 4359 holdra. A maradék Torontál megyét Csanád-Arad- Torontál egyesített vármegyékhez csatolták Kiszombor székhellyel. A község új kapcsolatrendszerét mutatja az 1926 után megépült Szőreggel összekötő kövesút, ezzel lehetővé vált a menetrendszerű buszjárat a harmincas évektől Szegedre, majd 1940-től Kiszombor és Makó vált gyorsan megközelíthetővé mert elkészült a Klárafalvára vezető út.

3 A mai Csongrád megye déli csücskében, a hármashatár mentén található übekházán a Torontál vármegyei és a Bánság falvaihoz hasonló nemzetiségi arányok alakultak ki. A második világháború után lezajlott közigazgatási átszervezések következtében csak két, jelentős számú német lakossággal bíró település tartozott Csongrád megyéhez: Újszentiván és Kübekháza. A tanulmányunk tárgyát képező Kübekházán 1941-ben a kétezres lakosságból mintegy 500-an vallották magukat német nemzetiségűnek. Ez a szám a falu lakosságának 25 %-át jelentette. A magyarországi németek kitelepítését elrendelő kormányhatározat, amely 1945 december 29-én jelent meg, első helyen a bevallott etnikai, anyanyelvi hovatartozást jelölte meg a kitelepítés okaként, és az ezzel összefüggő tevékenységeket:

4 1 Elhangzott a 2007. évi múzeumi tudományos felolvasóülésen. Az előző kutatás eredményét ld. FÁRI - PÁL 2006. 153-167. 2 JUHÁSZ 1944. 15. 3 KUGLER - ROMELIC - SZILÁGYI 2004. 32-34. 4 ZORN 1994. 111-112.