A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély

Tibor építész a korabeli tagozatokat felmérte és dokumentálta. Eredeti állapotában maradt meg még a torony déli földszinti ablaka, néhány belső ajtó, a csigalépcső kovácsoltvas korlátja, a famellvéd és a toronyszobában a falfestés egyes részletei is. A 2000-ben történt tetőhelyreállítás alkalmával az északi szárny beszakadt padlásfödémét elbontották, és helyére az eredetivel egyező új, famennyezet került. A toronyba vezető falépcső ekkor szintén megújult. Többé-kevésbé eredeti állapotában maradt fenn, a Móricz utca felöli "U" alakú, egytraktusú cselédház, melynek állapota mára jelentősen leromlott. Cselédházzá és istállóvá alakítása előtt eredetüeg egyszintes, nem túl díszes épület volt. Ez volt az a ház, melybe a kastélyt megépítő Rónay Móric nagybecskereki hivataláról való lemondását követően, a szabadságharc bukása után beköltözött, és amelyben a kastély átadásáig élt. Ily módon a sokszoros átépítés miatt az eredeti funkcióiból keveset láttató épület minden bizonnyal a zombori kúriák első generációjához tartozik. Vizsgálata és megőrzése, esetleg helyi védelem alá helyezése és majdani lehetséges helyreállításának újragondolása emiatt fokozottabb figyelmet érdemelne. A PARK A korabeli leírásokból a család életére vonatkozó csekély dokumentum-anyagon és néhány fényképen kívül, melyek a kastélyt a park felől mutatják, alig találunk adatokat a korabeli park szerkezetére és növényállományára. Annyi bizonyos, hogy díszfákkal és cserjékkel telepített volt a terület, s miután teniszversenyt is rendeztek az összejövetelek alkalmából, így sportterülettel is rendelkezhetett. Melegházában kertészek dolgoztak, így a kornak megfelelően valószínűleg virágok és citrusfélék díszlettek itt. A kerti utak burkoltak voltak, hogy száraz lábbal végigjárható legyen a park.

43 A parkról az 1930-as években készült és fennmaradt fotók parteres virágágyak meglétét mutatják. A fák közül a gesztenye, a hárs és a mocsári tölgy, ezen kívül a fenyők és a lomblevelű örökzöldek, a cserjék közül főleg az orgona jelenléte volt a meghatározó. A közel 1,8 hektáros parkot a háború után kiirtották. Csekély részét őrizte a jelenlegi sporttelep melletti ún. kiserdő, mely nem a park, hanem a parkon kívüli erdő maradványa volt, mára azonban ezt is teljesen kiirtották. A mai napig nem található telepített növény a területen. 41 SlPOS 2003, 30. 42 Id. Rónay Elemér 1964. dec. 31-ei levele dr. Tóth Ferenc múzeumigazgatóhoz. Közli: SlPOS 2002, sz. n. 43 NAGY 2004, 33-34.