A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély
A LEHETSÉGES HASZNOSÍTÁSRÓL A kastély hasznosítására az utóbbi időben több javaslat is született. 1986-ban Mányi István építész (KÖZTI) által készített tanulmány az egész műemléki együttest átfogó program részeként, a kastélyban intézményközpontot alakított ki úgy, hogy az épületet földszintes, eredeti állapotában javasolta helyreállítani. 2000-ben Dégi Tamás építész egyetemi hallgató készített tervjavaslatot a jelenlegi kétszintes kastélyban konferenciatermek és szálláshelyek létesítésére. 2002-ben a Tér és Forma Kft (Sipos György) által készített tanulmányterv elsősorban a beépített födém megtartása mellett tett javaslatot a kastély hasznosítására, és a lehetőségekhez mérten legalább az épület homlokzatának korhű helyreállítására. 44 A jövőbeli hasznosítás záloga egyfelől az, hogy a helyreállítás költségei pályázati forrásokból előteremthetők legyenek, másfelől pedig, hogy a fenntartáshoz is folyamatosan állami normatív támogatást lehessen igénybe venni. További fontos szempont, hogy az épületnek olyan funkciója legyen, amely a hozzá tartozó területet parkosítva is ki tudja kihasználni, illetve fenn tudja tartani. Ez irányította az önkormányzat figyelmét egy regionális szintű és igényes idősek otthona megvalósításának irányába, amely továbbra is a térség egyik megoldatlan problémája. Az otthon rangját emelné a műemléki környezetben való központi fekvése és majdani parkja. A kastély mindkét szintjének igénybevételével és belső átrendezésével mintegy 60 férőhelyes emeltszintű otthon volna kialakítható az ellátáshoz szükséges kiegészítő helyiségekkel. Előkertje nem lenne elkerítve, így a tornyos kastély inkább része lehetne a főtérnek, úgy, mint a templom és a mögötte levő — szabadon körüljárható — rotunda. Az utóbbi időben megerősödött az az elképzelés, hogy a kastélyt kulturális célra, megyei múzeumi és levéltári raktáros kutatóbázisként lenne célszerű hasznosítani. A belső térben olyan jelentős mértékű beavatkozás történt az 1950-es években, hogy az eredeti térosztás és födém helyreállítására gyakorlatilag nincs lehetőség, de reálisan ezt az önkormányzat képviselő-testülete által elhatározott hasznosítási szándék (idősek otthona vagy konferencia-központ, esetleg megyei múzeumi és levéltári raktárbázis) sem indokolja. Meg kell elégedni azzal, hogy a legszükségesebb állagmegóvási munkák mielőbb elkészüljenek, egy a közeljövőben történő funkcióváltás és méltóbb hasznosítás során a kastély, a környezete és parkja az eredeti állapotot tükrözve legyen helyreállítva, valamint hogy nyilvános részei a közönség előtt megnyíljanak. 44 SIPOS2002.
