A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)

MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély

1953. ápr. 27-én ismét fölmerült a kastély elbontásának ügye, ekkor Rácz István Pál iskolaigazgató kezdeményezte, hogy az épületet kapja meg az iskola, s mivel az nem műemlék, a bontásból kitermelt anyagból egy új, korszerű iskolát lehetne építeni. Kezdeményezésével a VB egyetértett, és határozatban kérelmezték a megyei tanács építési osztályánál a bontási engedélyek megadását azzal, hogy „a lebontott anyag árából új iskolát fogunk építeni. "

24 Szerencsére a bontásra nem került sor, így a kastély egyik részében továbbra is nincstelen családok laktak, a másik részét a Petőfi tsz, majd a Sertéstenyésztő Vállalat (Sernevál) raktárként használta.

25 1954. jan. 13-án a VB ismét foglalkozott a kastély bontásának ügyével, és — a községi pártszervezet egyetértő határozatát csatolva — erélyes hangú határozatban újból a járási tanács VB építési osztályához fordult a bontási engedély kiadása ügyében azzal, hogy „Lebontása indokolt, mert községünk közepében szégyenteljes romos épületrész, és lakói az egészségügyi követelményeket nem tarthatják be. Tüdőbetegség gócpontja, és a mai körülményeknek megfelelően nem megengedhetővé vált." A határozat indoklásában kifejtették még: „Határszéli község vagyunk, és olykor más vidékiek is járnak községünkben, s mind szörnyű kifejezésekkel emlékeznek meg a nyomortanyáról. Ezt meg kell szüntetnünk, és határozatunk érvényét mindenféleképp végre fogjuk hajtani, még akkor is, ha a lebontási engedélyt valamilyen oknál fogva nem biztosítanák." Az újbóli javaslattevő, Rácz István Pál, a kinyert építőanyagból a Móricz utcai iskola emeletráépítését kívánta biztosítani, ettől remélve megoldani a régi községházán kialakított kényszertantermekben összezsúfolt osztályok kulturált elhelyezését.

26 A kastélyt csak az mentette meg az elbontástól, hogy az iskola számára 1954 nyarán elérhetővé vált a mezőgazdasági technikum épületének megszerzése, így a Móricz utcai bővítése helyett az akkori Sztálin (ma Óbébai) utcai épület birtokba vétele jelentett megoldást a fölső tagozat elhelyezésére. A kastély így 1956. aug. 21-én a Csongrád Megyei Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ (MÉK) kezelésébe került. A vállalat még az év októberében megkezdte az épület átalakítását, de az építkezés — a forradalom miatt is — jó időre félbeszakadt, és csak 1960-ra fejezték be az átépítési munkálatokat. Nem véletlenül írta a Csongrád Megyei Hírlap névtelenségbe burkolódzó cikkírója 1957 őszén: „A kiszombori Rónay-kastély iskolapéldája annak, hogyan ment tönkre hazánkban és megyénkben több helyen a régi épületeknek jó része. Akkor eréllyel meg lehetett volna még menteni az épületet, és néhány ezer forinttal a köz hasznára fordítani. De ma már egy millió is kevés lenne ahhoz, hogy régi formáját visszakapja."

2

^ Az épületben — többmilliós költséggel — „központi tárolóhelyet", azaz terményraktárt és baromfikeltető állomást alakítottak ki.

28 Az új funkció miatt az épület külső formáját megtartották ugyan, erre kötelezve voltak, de belülről gyakorlatilag teljesen átalakították, és egy új födémmel a belső teret megosztották. 1971-ben egy törvényerejű rendelet alapján a kastélyt — 24 Uo. 1953. ápr. 27. 25 Uo. 1953. jún. 19. és aug. 3. 26 Uo. 1954. jan. 13. 27 CSMH. II. évf. 214. sz. 1957. szept. 13. 3. 28 MVL XXIII. 715. Tü. jkv. 1960. aug. 19.