A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 11. (Szeged, 2008)
MAROSVÁRI Attila – SIPOS György: A kiszombori Rónay-kastély
mint utólag kiderült, törvénytelenül — átjegyezték, így a Magyar Államtól a Csongrád megyei ZÖLDÉRT tulajdonába került. E törvénytelenség adott lehetőséget arra, hogy a rendszerváltás követően a község visszaperelhesse azt. Háromévi pereskedés után a Legfelsőbb Bíróság 1995. okt. 4-i határozatával a kiszombori önkormányzatnak ítélte a tulajdonjogot, így lehetővé vált, hogy az addigi méltatlan állapotából kimentve egy az eredeti funkcióinak megfelelőbb hasznosításáról és felújításról gondoskodjon. Ennek első lépéseként 2001-ben sor került a tetőzet teljes cseréjére, és 2002-ben pedig elkészült az épület kutatási dokumentációja és ez alapján felújítási tervkoncepciója is. 29 ÉPÍTÉSTÖRTÉNETI PERIÓDUSAI A kutatások eredményei szerint a korábbi, klasszicista kúriák mintájára az 1850-es évek végén megépített kastélyt a századforduló körül Rónay Jenő alakítr tathatta át ma is fennálló, romantikus jegyeket hordozó eklektikus épületté. Történeti dokumentálását és falkutatását Simon Zoltán régész végezte el 2002-ben. on Vizsgálatai alapján 4 építéstörténeti periódus különíthető el. I. periódus A kastély építése 1858-1859-re datálható. A telken korábban előzmény-épület bizonyosan nem volt, így itt valóban nem átalakításról, hanem új épület fölhúzásáról volt szó. Első formájában egy keletrnyugati tengelyű, hosszan elnyújtott, nagyjából téglalap alaprajzú épület volt, melynek rövidebb oldalai visszaugratottan zárultak. Az északi homlokzat az épület tengelyében eredetileg kissé visszaugrott, ezzel szemközt, a déli oldalon kiugró középrizalit állt. A rekonstruálható belső alaprajz szerint a középrizalit mögött egy téglalap alakú díszterem, ettől északra pedig egy a kert felé öt nyílással (két-két ablak és közte egy ajtó) kapcsolódó előtérszerű helyiség volt. Az épület hossztengelyében egy folyosó húzódott, mely kis töréssel kapcsolódott az előtérhez. A folyosó az épület keleti végénél egy másik előtérbe nyílt, innen valószínűleg a mellékhelyiségeket lehetett megközelíteni. A szobák a folyosó két oldaláról nyíltak: a nyugati részben dél felé két, észak felé három, míg a keleti részben dél felé két szoba volt. Az északi rész keleti felét valószínűleg a konyha foglalta el, és itt lehetett az ebédlő is. A kastély főbejárata a nyugati oldalon nyílt, de volt mellékbejárat kelet felől is. Biztosan be 29 SIPOS 2002. 30 SIMON 2002, 18-20. 31 „Az a telek, a melyre Móricz bátyánk a tornyos kastélyt építette, csak részben volt az uradalomé, amennyiben a makói úttal párhuzamosan terült el az uradalom kocsmája, míg attól keletre - a térkép szerint - az 5-ös számú jobbágytelek volt, amely a robotkönyv tanúsága szerint Simon Péter tulajdona volt, kinek egész jobbágytelke volt. Ez, azt hiszem, akkor került a család kezére, midőn Móricz bátyánk oda építkezni akart, a kocsmát pedig áthelyezték a nagyszentmiklósi útra, a János-ág telke mellé. A tornyos kastély 1859-ben lett kész és Móricz születése napján, december 7-én költöztek bele. " Lásd: RCSK 40.
