A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

tették a templomot. Általában az adakozásokkal kapcsolatban ezt jegyezte föl Szikora Károly plébános: „Csodálatos a kiszomboriak áldozatkészsége az Egyházzal szemben. Tovább élt a rózsafüzérmondásnak hosszú időre visszamenő kiszombori módja. Október hónapokban, 1947-től a lurdesi barlang előtt, esténként 6 órakor imádkoztak a szentolvasót. A pap mondta a bevezető részt, azután az öt tizedet naponta fölváltva imádkozta elő öt iskolás fiú vagy lány, ezután nagyobb leányok, sőt legények, majd asszonyok és általában vasárnap férfiak. Ha zarándoklatra mentek, ájtatosságaikat buzgó előénekes és előimádkozó asszonyok vezették. 1 70 Nőtt a szentáldozások száma is. 1955-ben 25 ezer 220/'

u Ugyanebben az évben 366-an bérmálkoztak, az elsőáldozók száma pedig 113 volt. Imponáló számok. Összességében megállapíthatjuk tehát, hogy a döntően római katolikus Kiszombor még az 1950-es évek első felében is igen vallásos falu volt. Ugyanakkor intőjel, hogy 1947-ben a tisztán polgári házasságok száma elérte a százat.

171 SZIKORA KÁROLY PLÉBÁNOS (1954-1966) 1954-ben vette át a falu hitéletének irányítását Szikora Károly. Az 1956 utáni új éra a Rákosi rendszerhez képest némüeg változott. A módszerek „finomodtak", de alapvető vonása maradt az egyházellenesség. A hívek továbbra is díszítették a templomot. Őrizte jelentőségét a karácsony, a házakhoz ezután is a Jézuska hozta az ajándékokat. Megmaradt a betlehemezés, az éjféli mise előtt misztériumjátékot mutattak be. Megtartották a nagyböjti lelkigyakorlatot. A szent három napon a szentsírhoz is nagy számban jöttek a hívek. 1956-ban erről mégis ezt írta a plébános: „csak az egyházközség kis töredékének lelki megújhodását eredményezte." 1957-ben az oltár díszítők száma 80 fő volt, ugyanebben az évben karácsonyra 130 szeretetcsomagot készítettek. A lelkigyakorlaton 1958-ban 530-an jelentek meg.

172 Ezen év kiemelkedő eseménye, hogy az aug. 17-én tartott búcsún a püspök misézett, és fölszentelte a hívek adományaiból, 18 ezer 280 Ft-os költséggel készült új keresztutat. Ugyanakkor egyéb feladat is volt bőven: tatarozni kellett a műemlékszentély külső falát, renoválni a plébánia épületét, javítani az épületek csatornáit. Rendezni kellett a temetőt, mely a csősz 1 7*3 gondatlansága folytán elhanyagolttá vált. Az életkörülmények javulásával párhuzamosan a hitük mellett kiálló, akár kockázatot is vállalni kész hívek száma csökkent. Az 1950-es évek vége riasztó jelekkel volt teli. Csökkent az áldozók száma. Tömegeket megmozgató eseményeket szervezni már nem lehetett. A Kádár János és a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány fémjelezte diktatórikus államhatalom a helyi szervein keresztül az egyházi élettől az embereket távol tartotta vagy elidegenítette. Az egyház temp169 Szikora Károly 1954 és 1966 között volt kiszombori plébános. Uo. 99. 170 Ez 1928-hoz képest 253,5 %. 171 KRKP irattár. Esp. II.1947.2.d. 172 Hist. Dom. 107. 173 A plébános püspöki hatósághoz írt levele. 1959. december 28. KRKP irattár. Ek. 1959.