A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

lomon kívüli tevékenysége a temetésekre, házi beteglátogatásokra és a házszentelésekre korlátozódott. A községházán, a Hazafias Népfront gyűlésein való esetr leges megjelenés nem mozdította elő a hitéletet. A társadalmi élet eseményeinek már nem volt a plébános megkülönböztetett résztvevője. Ugyanakkor a megmaradt életteret is szigorúan ellenőrizte az állam. Mindezek együttesen eredményezték, hogy az egyház helyi társadalmi jelentősége Kiszomboron is folyamatosan csökkent. Az iskolai hitoktatás fölszámolása A helyi hatalom az iskolai hitoktatás teljes megszüntetését tűzte ki célul. A többség még ragaszkodott a régi szokáshoz, de érezni lehetett, hogy a kitartás megtörhető. 1958-59-es tanévben még a gyerekek 53 %-a iratkozott be hittanra, 1959-1960-ban már csak 18 %. A plébános följegyzése szerint Majoros István iskolaigazgató „minden eszközt megragadott, hogy leredukálja a hittanosok számát. Még a 18 %-ot is sokallta, ezért több szülővel visszavonatta a hittanra való beíratást. " Az eredmény döbbenetes. A több mint 600 tanulóból 84-en (14 %) tartottak ki a hittan mellett, ami már csak heti 4 hittanórát jelentett.

174 Sándor-majorban 4 fő jelentkezett.

175 A plébánia októberben és novemberben próbálkozott templomi katekézissel, de erre éppen a hitoktatásból kimaradt gyermekek nem jártak el. Ennél majd sikeresebb lesz a kezdeményezés, miszerint az elsőáldozás előtt két-három hónapos fölkt ^zítést szerveztek a templomban. Ennek révén majd a megfelelő korúk 3040 %• járul elsőáldozáshoz. Gond viszont, hogy a templomi oktatás lazább keretet je ntett, több volt a hiányzás, mint az iskolában, és az elsőáldozás utáni tanítás megszűnt. A falu tartásában nagy hozott, amikor 1960-ban kimondták, Kiszombor „termelőszövetkezeti község" lett.

176 Ez lelkileg is megviselte az embereket. A História Domus szerint 1959 „november végétől heteken keresztül járták az agitálok a falut és próbálták meggyőzni a lakosságot a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. [...] A karácsonyi ünnepeket is nagymértékben megzavarta a megszokott élettől való kizökkenés. Jóval kevesebben voltak a templomban, mint az elmúlt esztendőkben. "

177 Az év folyamán hullámzó volt a részvétel az egyházi ünnepeken. A nagyböjti lelkigyakorlat gyéren látogatott, nagycsütörtökön kevesen voltak jelen, de a fökámadási körmeneten „impozáns", húsvétvasárnap „nagy tömeg" volt minden misén és sokan áldoztak. A határzár megszűntével ismét sokan jöttek a környező falvakból a búcsúra, a marosleleiek például kereszttel és zászlókkal. Ugyancsak az 1960-ban szűnt meg az iskolai hitoktatás. 1960-6l-es tanévben mindössze 17 gyereket írattak be, a gyermekek alig 2 %-át. A plébánia ezt a szülők hanyagságának, hitközömbösségének és Majoros iskolaigazgató agresszív föllépé174 Hist. Dom. 113. 175 Majoros István igazgató levele a plébániahivatalnak. 1959. szept. 1. KRKP irattár. Ek. 1959. 176 1961. január 4. a termelőszövetkezeti községgé válás pontos ideje Erről Kiszombor termelőszövetkezeti község lett és hasonló címekkel a sajtó is beszámolt. 177 Hist. Dom. 115.