A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

VINCZE Gábor: Egy hódmezővásárhelyi református lelkipásztor, aki „nem tudott olyan engedelmességet tanúsítani, mint kellett”. Vásárhelyi Lajos esete 1946-1958

tiltakozásul az egyházban folyó önkényeskedések és törvénytelenségek miatt. Ráadásul egy pótpresbiter mindezek miatt kitért az egyházból. 1956. tavaszán-nyarán kiderült, hogy még mindig vannak a presbitériumban „reakciós elemek", akik a fegyelmivel eltávolított Vásárhelyi hívei maradtak. Amikor ugyanis még 1955 végén megérkezett a lelkipásztor felfüggesztéséről szóló határozat, a presbitériumban többen tütakoztak ez eUen, de Kádár Ferenc kijelentette: „...ha estig vitatkozunk, akkor sem tehetünk mást, mint hogy tudomásul vesszük. Majd ha megérkezik az ítélet, az eUen feUebbezhetünk." — emlékezett vissza 1957 tavaszán az egyik presbiter.

63 Persze amikor 1956 tavaszán megérkezett a másodfokú ítélet, szó sem lehetett a feUebbezésről... Mivel Péter János és Munkácsy György egyelőre rá tudták kényszeríteni az akaratukat a presbitériumra ületve a gyülekezetre, áprüis 18-án egy rendkívüli presbiteri gyűlésen „egyhangú lelkesedéssel"

64 (formálisan tizenegy presbiter kezdeményezésére) úgy határoztak, hogy Vásárhelyi Lajos helyére meghívják Munkácsy György szentesi esperest.

65 Péter János emberének, az elkötelezett „békepapnak" a meghívatását nem volt könnyű keresztülverni a presbitériumon, legalábbis erre utal Csakmag György egyházügyi megbízott (Óvári utóda) egyik megjegyzése, miszerint ez „komoly erőfeszítést vett igénybe". A nehézségeket az okozta, hogy a városban maradt Vásárhelyi Lajos tavasszal azt kezdte híresztelni, hogy azért üldözték el, mert „nem elégítette ki Óvári elvtárs igényeit" [sicí], de az ügye hamarosan rendeződni fog és két hét múlva már ő fog prédikálni az ótemplomban, ugyanis — mint mondta — „a holtakat már rehabüitálják, most már az élőket is rehabüitálni fogják".

66 A presbiteri gyűlés jegyzőkönyveiből és Csakmag jelentéséből egybehangzóan az derül ki, hogy az eltávolított lelkipásztor két híve tovább „akadékoskodott". Dura Lajos el akarta halasztani a döntést

6 ' (ületve kifogást emelt a „meghívás menete ellen" és valamiféle személyi sérelmet emlegetett!), míg Szüágyi Miklós presbiter azt javasolta, hogy az állás nélküli Vásárhelyit hívassák meg Munkácsy helyére Szentesre.

68 Csák József Hódmezővásárhely-újtemplomi lelkipásztor azonban tudomá63 TtREL, I. 29. g fond (egyházmegyei bírósági iratok), 9. doboz, sz. n. 1957. március 28-án felvett jegyzőkönyv, Balogh János - 1956 tavaszán lemondott - presbiter vallomása. 64 Kádár Ferenc áprüis 17-én azt közölte Rapcsák Péterrel és Csák Józseffel, hogy „presbitériumunk kebelén belül mozgalom indult arra nézve, hogy a megüresedett lelkipásztori állásra Munkácsy György esperes urat hívjuk meg." A „mozgalom" annyiból állt, hogy előző nap a presbiterek negyede egy beadványban rendkívüli presbiteri gyűlés összehívását kérte a megüresedett lelkipásztori tisztség betöltése miatt. Elgondolkodtató, hogy az aláírók között található az a Botka János, Musa László, Izsó Lajos, Czirok Pál, Pető Sándor esperesek, akik ősszel Vásárhelyi Lajos visszahívását, illetve rehabüitálását indítványozták. H-ÓRLHi irattára, hivatalos levelezések, 87/1956. 65 H-ÓRLHi, az 1956. áprüis 18-i, III. presbiteri gyűlés jegyzőkönyve. Dura Lajos utólag azt nyüatkozta, hogy a presbiteri gyűlésen nem volt meg a határozathozatalhoz szükséges minimális létszám, ráadásul többen eüenezték a meghívást. (TtREL, I. 29. g, 9. doboz, sz. n. Dura Lajos március 28-i vallomása.) Ezek szerint a jegyzőkönyv nem a valóságnak megfelelő helyzetet rögzítette, hanem Kádár utólag meghamisította a tényeket. 66 CSML, 31. fond, 150. ő. e., 0012/29/956. 1956. május 4-i jelentés. 67 Csakmag György szerint azért, hogy addig Vásárhelyi időt nyerjen és „jobban megdolgozhassa a presbitériumot". 68 Csakmag ezzel kapcsolatban azt feltételezte, hogy Vásárhelyi egyik Szentesen lakó rokona indított akciót azért, hogy meghívják oda.