A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

A kiszombori termelőszövetkezetek sorában már a harmadik volt az 1954-ben megalakult Alkotmány tsz. Negyvenöt család 56 hold saját földdel és 200 hold állami tartalékfölddel rendelkezett. Ezek a területek a szegedi útfélen helyezkedtek el, melyek Kiszombor legjobb földjei voltak. Az Alkotmány tsz elnöke Takács György, párttitkára Balogh József lett. A termelőszövetkezetben minden munkát közösen végeztek a tagok. 1955-ben 26 család, 30 tag már csak 182 holdon gazdálkodott. Ebből 176 hold volt szántó, 6 hold pedig legelő. A háztájiban maradt föld nagysága 23 hold volt. A közös állattartás nem volt jeUemző, 8 szarvasmarhát, 3 lovat és 10 sertést mondhatott magáénak a szövetkezet. 1956-ra tovább csökkent a létszám (24 család és 28 tag), akik kiváltak, magukkal vitték földjeiket is, így az év elején a közösben már csak 153,5 hold föld maradt. ^

u Az Alkotmány tsz tagjai komolyan vették a szövetkezeti önállóságot, így egyre inkább függetlenítették magukat a központi bürokráciától. Ezt a folyamatot erősítette az 1956-os forradalom is. 1956. dec. 31-én a tsz tagjainak száma ugyan érdemben nem változott: 27 fő 154 holdat művelt,

121 a bomlás azonban elkerülhetetlen volt. A tagok még az 1957-es évet együtt dolgozták le, majd az év végén úgy döntöttek, hogy átmenetüeg önállóan folytatják tovább a gazdálkodást. Rövid szünet után, 1958 augusztusától a többség az akkor megalakult Előre tsz-hez csatlakozott. Működött a községben egy termelőszövetkezeti csoport (tszcs) is, az 1952. szept. 15-én Matuszka Jenő elnökségével megalakult Május 1. szövetkezet. 1954-ben 38 család és 38 tag dolgozott együtt, összesen 249 kat. hold földet műveltek, főként búza, árpa és kukoricatermesztéssel foglalkoztak. A létszám 1956-ig folyamatosan csökkent. 1955-ben még 32 tag 196 hold, 1956-ban 15 tag már csak 64,5 hold földön gazdálkodott. Noha csökkent a tszcs mérete és az együtt dolgozók száma is, az egyetlen szövetkezet volt Zomboron, amely túlélte az 1956-os forradalmat. Ha tovább csökkenő létszámmal is, de folyamatosan működött 1962-ig, amikor összeolvadt a makói Lenin tsz-szel, és annak zombori részlegét alkotta. A szövetkezetnek akkor már 209 fős tagsága és 1225 hold földje volt a közösben.

122 A termelőszövetkezetek az ötvenes években nem váltak a község mezőgazdaságának meghatározó egységeivé. 1956 tavaszán a község 6274 kat hold szántóterületéből alig 600 (kevesebb mint 10 %) volt közös művelésű. Ez azt jelenti, hogy a község földjeinek túlnyomó részét továbbra is az egyéni tulajdonban lévő kisgazdaságok művelték meg. Ugyanez volt igaz az állatállományra is, 1957. márc. l-jén (igaz, a forradalom miatt fölbomló szövetkezetekről van itt szó) mindössze 12 szarvasmarha, 41 sertés és 16 ló volt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek kezelésében, ugyanakkor 435 szarvasmarhát, 2629 sertést, 742 lovat és 353 juhot egyéni gazdaságokban tartottak.

123 Ha a pontos számok nem is 120 MVL XXIII. 206. 113. doboz. Az Alkotmány tsz 1955-1957. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok, MVL XXIII. 206. Mezőgazdasági osztály iratai. Jelentések 1957. VIII. 25-től. Termelőszövetkezetek főbb adatai 1950. évtől 1956. december hó 31-ig. 121 MVL XXIII. 206. Mezőgazdasági osztály iratai. Jelentések 1957. VIII. 25-től. Termelőszövetkezetek főbb adatai 1950. évtől 1956. december hó 31-ig. 122 MVL XXIII. 206. 114. doboz. A Május 1. tszcs 1954-1961. Az éves termelési tervekből gyűjtött adatok 123 Csongrád megye legfontosabb statisztikai adatai 1956. Hódmezővásárhely, 1957. 110.