A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

ezek voltak a forradalom előtti tsz-eknél, a nagyságrendek mégsem nagyon tértek el az 1957 tavaszi statisztikától. A község határában az ötvenes években is a hagyományos termésszerkezetet szerint művelték a földeket. A szántóterület egyharmadán kenyérgabonát termeltek (2071 hold), de jelentős volt a kukorica (1443 hold), a takarmánygabona (451 hold) és a szálastakarmányok (464 hold) termesztése is. A termésátlagok nem voltak kiemelkedően magasak, sőt, némüeg alatta maradtak a Makói járás átr lagértékeinek. 1956-ban, 1 kat. holdról 5,6 q őszi búzát, 8,7 q őszi árpát, 4,4 q tavaszi árpát és 6,5 q zabot takarítottak be.

124 Az 1956-os forradalom helyi eseményeinek egyik központi kérdése a termelőszövetkezetek helyzete, létjogosultsága volt. Az okt. 29-én nagygyűlésen már szóba került a szövetkezeti földek sorsa, illetve az elvett ingatlanok kérdése. Nem véletlen, hogy az akkor megalakult forradalmi munkástanács egy tsz-leltározó bizottságot hozott létre, melynek feladata a szövetkezetek kezén lévő vagyon nyüvántartásba vétele volt. Úgy tűnik, e bizottság működésére nem került sor, valószínűleg azért, mert fölerősödtek a tsz-ek föloszlatását szorgalmazó hangok.

125 Nem tudjuk, müyen erőviszonyok voltak a tsz-ek megtartása mellett kiállók és a föloszlatást támogatók között, de tény, hogy a község termelőszövetkezetei (Május 1., Alkotmány, Petőfi) közül kettő is megszűnt, illetve a forradalom következtében átalakult, mivel új néven igen gyorsan újjászervezték őket. A Petőfi tsz már a forradalom napjaiban a fölbomlás küszöbére jutott. Gyakorlatilag csak okt. 27-ig működött, de végül is sikerült egyben tartani, és — habár sokan elhagyták a szövetkezetet — nov. 4-én, „amikor a szovjet csapatok segítségével megkezdődött a budapesti ellenforradalmi bandák szétverése és eljutott a híre Kiszombor községbe is, hogy megalakult a forradalmi munkás-paraszt kormány", a régi tagság egy részével és Varga Sándor elnöksége mellett 1957. jan. 24-én Új Elet tsz néven újjáalakítani. Az új tsz taglétszáma felére, 67 főről 37-re csökkent a forradalom hatására, s a közösben művelt terület nagysága csupán 234 hold maradt.

12

' A küépők nem egykori földterületeiket kapták vissza, mivel a megmaradó tsz földjeit egy tagban akarták tartani, ezért az FM 65/1956-os utasítását tartották irányadónak, és a be nem tagosított, szétszórt ingatlanokat ajánlották föl csereingatlanként. Tekintettel arra, hogy üyen ingatlanok Kiszomboron nem voltak, a táblák széléből mérték ki a területeket.

128 Az Új Elet tsz nem igazán lett életképes. 1957 augusztusában 27 taggal (24 család) gazdálkodott, kezelésükben ekkor 252 hold, ebből 201 hold szántó volt. A tsz-ben 73 holdon búzát, 46 holdon árpát, 35 holdon kukoricát termeltek, s a 124 Uo. 87. és 95. 125 MVL XXIII. 201. 2/1957. Kiszombor. 2. és 3. 126 Csongrád Megyei Hírlap (a továbbiakban: CSMH.) II. évf. 277. sz. 1957. nov. 26. 3., Lásd még: MVL XXIII. 216. Járási tanács Végrehajtó Bizottsága jegyzőkönyve (a továbbiakban: VB jkv.) 1957. jan. 31. Jelentés a mezőgazdasági munkák és a tsz-ek helyzetéről., lásd még Mélykúti László vallomását. CSML Szeged Megyei Bíróság iratai B. I. 1196/1957. Mélykúti László és társa elleni izgatási per jkv. 1957. dec. 13. 4., MVL XXIII. 206.113. doboz. Az Új Élet tsz 1956-1957. 127 CSMH. II. évf. 6. sz. 1957. jan. 9. 3. 128 MVL XXIII. 216. Járási tanács VB jkv. 1957. jan. 31. Jelentés a mezőgazdasági munkák és a tsz-ek helyzetéről