A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

1935-ben a község 11521 kat. holdnyi területének 86,7 %-a, 9992 hold szántó volt, 265 hold kert, 31 hold rét, 134 hold szőlő, 349 hold legelő, 59 hold erdő, 7 hold nádas és 684 hold egyéb. A földbirtokok tiszta jövedelme ekkor 181286 aranykoronát tett ki. A község földjei 3357 birtoktagból álltak, ebből csupán 809 birtok volt (3908 hold terület), amely 1 tagból állt, a földbirtokosok többsége tehát két vagy több tagból álló területet művelt. Ez az elaprózottság nem kedvezett az intenzív, gépesített művelésnek, erre nem is igazán volt példa még a harmincas években sem. Az összes földbirtok közül 173-at adtak részben vagy egészben haszonbérbe. Darabszám tekintetében általában az 1-5, illetve az 5-50 holdas birtokok haszonbérbe adása volt a jellemző, de a nagybirtokok egy részét is haszonbérbeadással műveltették. A haszonbérletbe adott területek nagysága tekintetében viszont egyértelműen a 100 hold feletti birtokok vezettek. 1935-ben összesen 1341 haszonbérleti szerződést tartottak számon. E szerződések 2621 kat. hold bérletét rögzítették.

40 Az 1 holdnál kisebb területű birtokokból 23 holdat (10,2 %) adtak haszonbérbe, ami azt mutatja, hogy az e birtokmérettel rendelkező kisgazdák vagy már korábban eladták földjeiket, vagy maguk művelték. Az 1-5 holdas birtokoknak is csupán 8,7 %-át adták bérbe, ami megint csak arra utalt, hogy e birtokméret tulajdonosai saját maguk képesek voltak megművelni területüket, és erre szükség is volt az önellátásuk érdekében. Az 5-50 holdas birtokállomány esetében már 13,1 % (502 hold) volt a haszonbérbe adott terület, az 50 és 100 holdas birtokoknál 15,9 % (172 hold), a 100 és 500 hold közötti uradalmaknál 40 ,1 % (672 hold), az 500-1000 holdas gazdast jóknál 27,8 % (547 hold), míg az 1000 hold feletti Rónay uradalomnál 53,2 % (55' hold).

41 A számok és arányok egyértelműen azt mutatják, hogy a növekvő b. tokméret (néhány 500-1000 hold közötti Rónay uradalmat leszámítva), mind n agyobb arányú haszonbérleteztetést indukált. A birtokosok ugyanis, kellő eszközállomány hiányában nem tudtak olyan intenzív gazdálkodást folytatni, ami biztosította volna a területek rentábüis müvelését. Ezért egyszerűbb és célszerűbb volt a haszonbérbeadás, amely többnyire biztos, és a legkevésbé sem eszközigényes bevételt jelentett. Kivételt ez alól a Rónay uradalmak jelentettek, melyek — mint később látni fogjuk — többnyire intenzív és sokoldalú árutermelést folytattak. Akik ezt nem tették, vagy nem akarták tenni, előbb-utóbb el-eladogatták birtokaikat. Mivel voltak, akik több haszonbérleti szerződést kötöttek, a birtokosok saját maguk által művelt földjeit és a haszonbérletben megmunkált területeket összeadva 2287 gazdaság működött a községben 1935-ben. E szám tehát nem a tulajdoni viszonyokat, hanem a tényleges művelés üzemét rögzítette. E gazdasági állomány fele, 50,07 %-a (1145 gazdaság) egy holdnál kisebb területet művelt. 729 volt az 1-5 (31,87 %), 205 az 5-10 (8,96 %), 135 a 10-20 (5,9 %), 44 a 20-50 (1,92 %), 18 az 50-100 (0,79 %), 6 a 100-200 (0,26 %), 2 a 200-500 (0,09 %) és 3 az 500 és 1000 (0,13 %) hold közötti gazdaság. Ez azt mutatja, hogy a zombori gazda39 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. I. Törvényhatóságok és községek (városok) szerint. Bp. 1936. KSH. 159. 40 Uo. 41 Uo. 158-161.