A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

ságok több mint 80 %-a 5 hold alatti törpebirtokként működött, a termelést a legkevésbé sem gépesítve, csupán élőmunkát alkalmazva. E törpegazdaságok ugyanakkor a földterületnek csupán 18,3 %-át, 2100 holdat (ebből 1679 hold területet az 1-5 holdas gazdaságok, míg 421 holdat az 1 holdnál kisebb gazdaságok) művelték. Az 1136 egy holdnál kisebb gazdaság átlagos birtokmérete 0,37 hold volt, az 1-5 holdas törpebirtokosok pedig átlagosan 2,3 holdat müveitek. Az átlagos birtokméret a következő kategóriáknál is a 200-500 holdas uradalmak kivételével inkább az alsóbb traktusba esett. Az 5-10 holdasok átlagos birtoka 7,1 hold, a 10-20 holdasoké 13,7 hold, a 20-50 holdasoké 26,6 hold, az 50-100 holdasoké 70,3 hold, a 100-200 holdasoké 119,5 hold, a 200-500 holdasoké 458,5 hold, míg az 500 és 1000 holdas uradalmak átlagos birtokmérete 656,7 hold volt.

4 A haszonbérletezés, azaz a birtok növelése bérelt területekkel általában a kisés középbirtokok esetében volt jellemző. A haszonbérlet útján fölhasznált 2621 holdnyi területből csupán 176 holdat használtak az 1 hold alatti birtokosok (6,7 %), 336 holdat az 1-5 holdas birtokok (12,8 %), 323 holdat az 5-10 holdas birtokok (12,3 %), 427 holdat a 10-20 holdas birtokok (16,3 %) és 329 holdat a 20-50 holdas gazdaságok (12,5 %). Az 50-100 holdas birtokok 281 holdat (10,7 %), a 100-200 holdas gazdaságok pedig 202 holdat béreltek (7,7 %). A 200-500 holdas uradalmak nem béreltek földeket, az 500 holdon felüliek közül pedig csupán egyetlen birtok volt, amelyet bérbe adtak, a Földhitelintézet 547 kat. holdnyi birtokát, melyet Lippai Imre bérgazdasága hasznosított.

43 A magánbirtokok haszonbérletéről nem állnak rendelkezésre adataink. Azt viszont tudjuk, hogy a község a saját földjeit müyen áron adta haszonbérbe. 1924-ben a képviselő-testület 167 hold gózsemi földet két holdas parcellákban, 6 évi időtartamra parcellánként 1 q búza kikiáltási áron adott haszonbérbe.

44 A haszonbér ára 1928-ban már 3 q, 1929-ben 3,5 q búza volt holdanként. A község ekkor fél, ületve 2 holdas parcellákban adta ki a földeket. Voltak jobb földek, melyekért pénzt kértek, erre azonban csak az új, értékálló fizetőeszköz, a pengő bevezetését követően került sor. 1928-ban pl. a bakonyi földekből 47 holdat a község 125 pengős holdankénti haszonbérért adta ki, 1929-ben 318 holdat 74 és 125 pengőért adtak bérbe. Valószínűleg a magánföldek haszonbére is a fönti értékek körül alakult a húszas évek második felében. A földhasználat kapcsán érdemes egy kicsit elidőzni a nagybirtokok tulajdonviszonyainak változásainál, amely a húszas-harmincas években meglehetősen radikális változásokat mutatott. Míg 1911-ben három olyan birtok volt a községben, melynek mérete meghaladta az 1000 holdat (Rónay Jenő 1767 hold, Rónay Ernő 1762 hold és a község 1003 hold), addig az 1920-as évek közepére már csak két üyen birtok maradt, a Rónay Jenő gyermekei, Gyula, Imre és Magdolna által tulajdonolt, de Rónay Imre által kezelt 1901 holdas uradalom, valamint a község tulajdonában lévő terület, mely 1911-hez képest még 13 holddal 42 Magyarország mezőgazdaságának főbb üzemi adatai az 1935. évben. Bp. 1938. KSH. 314-315. 43 Uo. lásd még: Országos Mezőgazdasági Címtár II. Duna-Tisza köze. Szerkesztették a Mezőgazdasági Kamarák igazgatói. (A továbbiakban: OMC). Kaposvár, 1937. 245. 44 MVL V. 261-5. 86/1924. 45 CSATV KB 1928. Makó, 1929. 115. CSATV KB 1929. Makó, 1930. 119.