A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

Az 1911-es fölmérés adatot közöl a birtokok jövedelmezőségét illetően is. Sajnos, összegző adatot ad, azaz a jövedelmezőségi mutatóba nemcsak a szántók, de az egyéb földtípusok adatai is beletartoztak, természetesen rontva ezzel a szántók értékét. Ennek ellenére érdemes egy kis összehasonlítást tenni, hogy fogalmunk lehessen e birtokok valós értékéről. Jankó Ágoston Torontál vármegyei alispán 1911-ben közzétett, a torontáli birtokviszonyokat tárgyaló tanulmányában megadta a különböző földtípusok jövedelmezőségi mutatóit,

28 melyekből kiszámolható az egy holdra jutó átlagjövedelem összege is. Eszerint a torontáli szántók holdankénti átlagjövedelme 1911-ben 7,34 Ft volt, míg a teljes földterületre vetített holdankénti átlagjövedelem 5,78 Ft. Ezzel összevetve a zombori birtokok jövedelmezőségét, megállapíthatjuk, hogy — noha nem áll rendelkezésünkre adat külön a szántók nyereségére, csupán a teljes birtokokra —, az itteni gazdaságok legrosszabbja is kétszeresen haladta meg a torontáli átlagos birtokjövedelem nagyságát. A legjövedelmezőbb Rónay Lászlóné és Rónay Aladár birtoka volt, itt az egy holdra jutó tiszta bevétel meghaladta a 14 Ft-ot, de megközelítette azt az Ambrus-birtok is. 12 Ft fölötti jövedelmezőséget produkáltak báró Gerliczy Ferenc és özv. Rónay Emüné földjei, de meghaladták a 10 Ft-ot Rónay Jenő, Rónay Ernő és a község tulajdonában lévő birtokok is. Mint jeleztük, nincs részadatunk a zombori birtokok kapcsán, ezért csak következtetni tudunk arra, hogy ez utóbbi három birtokos szántóterületének jövedelmezősége sem maradt el a többiekétől, noha az átlagszám alapján ez úgy tűnik. A különbség magyarázatát az adja meg, hogy mind Rónay Emü és Jenő, mind pedig a község a többiekénél jóval nagyobb arányban rendelkezett egyéb földterülettel (erdő, legelő), az ebből származó alacsonyabb bevétel nyilvánvalóan befolyásolta az átlag-adatokat, így rosszabb arányt mutatott. Birtokos szántó kert rét szőlő legelő erdő nádas Használatlan összesen Tiszta jövedelem (%) Rónay Jenő 28,4 1,4 42,9 11,5 37,1 _ 7,4 24,5 23,4 Rónay Ernő 25,8 36,7 35,7 19,4 5,5 24,4 23,4 Kiszombor község 11,8 10,0 32,1 14,2 20,4 1,6 25,7 13,9 13,0 Rónay Aladár 11,9 36,7 58,4 42,9 11,2 20,0 1,2 13,0 16,1 Rónay Lászlóné 7,9 13,3 8,1 11,4 21,9 0,6 8,4 10,9 Gerliczy Ferenc 9,0 2,3 1,0 6,9 7,8 özv. Rónay Emiiné 2,7 _ 7,0 0,2 2,8 3,1 Felsőtorontáli Arvízmentesítő Társ. 3,3 0,5 32,7 2,4 0,1 Ambrus József 2,5 0,4 1,9 2,2 Rónay család _ 25,3 1,8 _ Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 5. táblázat Kiszombor legnagyobb földbirtokainak megoszlása művelési ágak és jövedelem szerint 1911-ben (összes nagybirtok = 100 %) 28 JANKÓ Ágoston: Torontálvármegye birtokviszonyai. Tanulmány Torontálvármegye birtokviszonyainak fejlődéséről. Nagybecskerek, 1911. 34.