A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MAROSVÁRI Attila: A földbirtokviszonyok változása és a mezőgazdasági nagyüzemek helyzete Kiszomboron 1890 és 1990 között

arról a termelési technológiáról, amellyel a birtokok a terméseredmények maximalizálására törekedtek. Eszerint Rónay Ernő uradalmában „A talaj előkészítése őszi kalászosok alá: takarmányfélék után két szántás, tengeri és czukorrépa után egy szántás, és a szükséges fogasolás, száraz idő esetén gyűrűs hengerezés. Tavaszi kalászosok alá: tarlótörés, őszi mélyszántás, tavasszal fogasolás vagy extirpálás. Kapások alá: gabona után trágyázva lesz a tarló és rögtön alászántva, és ősszel mélyen megszántva. Tavasszal vetés előtt porhanyítás. Takarmányfélék alá: tarló trágyázva, leszántva, télen mélyszántás, tavasszal porhanyítás. A lucernát gabona közé veti. A birtok kezelése a következő irányelvek szerint történik: 2/5 rész gabona, 2/5 rész kapásnövény (legnagyobb részben cukorrépa), 1/5 rész takarmány. A birtoknak évenként 20-25%-át trágyázzák."

14 Ezzel a műveléssel meglehetősen jó terméseredmények voltak elérhetők. 1911-ben őszi búzából 11,37 q, árpából 8,12 q, zabból 14,24 q, cukorrépából 150 q, 1910-ben kukoricából 15 q átlagtermést értek el. Az uradalom tíz éves átlagtermése őszi búzából 10 q, árpából 8 q, zabból 10 q, cukorrépából 150 q, kukoricából 16 q volt. Hasonló eredményeket mutatott föl Rónay Aladár uradalma is, noha a birtokméret mintegy felét tette ki Rónay Ernő birtokáénak. Itt őszi búzából az 1911. évi átlagtermés 13,5 q, míg a tíz éves átlagtermés őszi búzából 11 q, árpából 8 q, zabból 12 q és dohányból 8 q volt. Rónay Jenő uradalmában a mélyművelést egy Mc Laren magánjáró gőzekével oldották meg, amely itt is biztosította a magas termésátlagokat nyújtó gazdálkodás feltételét, még akkor is, ha itt mintegy 200 holdat kerti, művelésre kisgazdák számára adtak bérbe.

15 Az intenzív szántófö. ii gazdálkodás mellett továbbra is számottevő állatr tenyésztést folytattak a R nayak. Rónay Ernő uradalmában a könnyű félvér lótenyésztés mellett kiemelei ő a szimentáli és berni keresztezésű tehenészet (287 db.), melynek tejét a szeget i központi tejcsarnokban értékesítették, a mangalica sertéstenyésztés (575 db.), valamint a hampshire juhászat. Rónay Jenő birtokán amerikai és muraközi lóállományt tenyésztettek (91 db.), valamint ulteni tehenészetet működtettek, melynek állománya a borjakkal együtt 213 db-ból állt. A tejet Makón értékesítették, nyáron 14, télen 16 fillérért literenként. A fejési átlag a borjak nevelésére fordított tejen kívül 4,5 liter volt. A tejtermelés mellett a gyapjútermelés és a mangalicasertés-tenyésztés volt meg jellemző. Rónay Aladár birtokán a 48 lóból álló félvér ménes, valamint a tehenészet emelkedett ki.

16 1895-höz képest 191 l-re Ambrus József kivételével eltűntek a korábbi középbirtokosok. Ambrus nemcsak megtartotta 113 holdnyi szántóját, de még 20 holddal gyarapítani is tudta, ezzel — a Rónayakat nem számítva — a falu legvagyonosabb földbirtokosa volt, ugyanakkor birtokmérete nem érte el a magyarországi nagybirtokok átlagméretét, sőt, még annak alsó határától is igen távol esett. A Klein testvérek 118 holdas, és Szemes István 496 holdas szántója másfél évtized alatt elenyészett. Ok nem falusiak voltak, így érzelmi kötődésük a birtokhoz nem 13 A talaj fordítás nélküli porhanyításának egyik módszere 14 Torontál vármegye. Az Országos Monográfia Szerkesztőbizottságának felügyelete alatt és a Torontál vámegyei helyi munkatársak közreműködésével szerk.: BOROVSZKY Samu. Bp. [1911]. 215. 15 Uo. 16 Uo.