A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

ORBÁN Imre: A római katolikus közösség története Kiszomboron

tartozó falvakból: Porgányból, Pusztakeresztúrról és Óbébáról. A nehéz évben jegyezte föl a plébános, hogy a „vasárnap megszentelése alábbhagy. Elmaradoznak a 1 ^9 szentmiséről, s mind többen járnak ki mezei munkára. Pótolni kellett a rossz időjárás miatt elmaradt munkákat és a hadba vonulók helyett is helyt kellett állni.

133 A plébános 1939. okt. 13-án, vasárnap megszámláltatta a misére jövőket. Reggel az ún. kismisén 363-an, a délelőtti nagymisén 186-an voltak jelen a falu hozzávetőleg 4500 katolikusából. 1940. máj. 19-én bérmálás volt Kiszomboron. Ezekben az években nőtt az utolsó kenet, a szentséggel el nem látott elhunytak száma. 1943-ban a 60 elhunyt római katolikus közül 19 volt az üyen eset.

134 A plébános a Rózsafüzér Társulat asszonyainak bevonásával igyekezett pontos képet kapni a súlyos állapotban lévőkről, nem sok sikerrel. Kleitsch Mátyás ennek okát abban látta, hogy nagy „itt a gyökértelen [...] tradíciók nélkül, csak máról-holnapra élők" száma. A plébános ezzel a betelepülőkre utalt. 1943-ban a 31 házasságkötés közül csak egy volt, melyben mindkét fél kiszombori születésű, a 76 keresztelés közül csak 21 gyermek szülei voltak Kiszomboron születettek.

135 1941-ben termésbetakarítási hálaadó ünnepséget rendeztek. Az alkalmat a Gazdasági Egyesület szervezte, melynek első része délelőtt egyházi szertartás volt. Az évente ismétlődő „szokásos" templomi hálaadás után a hívek körmenetben vonultak a főtéri Szent István-szoborhoz, ahol szentbeszéd hangzott el. Délután következett egy műsoros előadás: énekek, szavalatok, fölolvasás, mesejáték és este a kaláka.

136 1942-ben húsvétkor lelkigyakorlatot, okt. 11-én KALASZ-napot és betakarítási ünnepet szerveztek. Az egész napos programon vendégként jelen voltak Apátfalva, Makó, Csanád, Mezőkovácsháza és Szőreg leányegyletei. 1943. okt. 31-én ünnepelte a legényegylet megalakulásának 10. évfordulóját. Ezen zászlószentelésre került sor, és ekkor is megrendezték a hagyományos terménybetakarítási ünnepet.

137 A front közeledtével Kleitsch plébános, a „hívek jó pásztora" elhatározta, hogy mindenképpen híveivel marad, nem menekül el. A háború kis közjátékának tekinthető az a néhány napi öröm, ami Kiszombor egykori filiája, Porgány magyar lakosságának a lelkét töltötte el. A magyar csapatok által visszafoglalt falu azzal kereste meg 1944 szeptemberében a plébánost, hogy vegye át közösségük lelki vezetését. Szept. 25-én azonban véget ért minden bizakodás. Orosz csapatok foglalták el a vidéket. A plébánossal közölték, hogy harangozhat és megtarthatja a szokásos szertartásokat. Váratlan visszavonulásuk után csatatérré változott Kiszombor 132 Uo. 72. 133 A nehéz körülményekre tekintettel ekkor országosan fölfüggesztették a vasárnapi munkaszünetet. 134 Ebből 6 hirtelen halál, 2 elmebeteg, 11 hanyagságból eredt. KRKP irattár. Esperest jelentés. II.1944.1.b/l. 135 27 esetben az apa és anya „idegenből" költözött ide. Uo. 136 Az ünnep menetéről külön röplapon értesítették a falu közönségét: Termésbetakarítási hálaadó ünnepség Kiszomboron, Makó, 1941. 137 Hist. Dom. 73. 138 Uo. 80.