A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban
jelentette, hogy minden német hajó eltűnt a világ valamennyi tengeréről. Egy részét az angol hajók süllyesztették el, másik részük pedig semleges kikötőbe vonult vissza. És ezen a napon Londonban bejelentették, hogy minden tengeren a semleges hajókat is az angolok ellenőrizni fogják, nehogy az angol minisztertanács által megtiltott árukat szállíthassanak Németországba. A szárazföldi harctéri eseményekről az ez napi párizsi Petit Journal akként vélekedett, hogy a francia-német fronton egyhamar nem várható nagyobb hadi cselekmény. Erre a hírre azonban az események rácáfolása volt várható, mivel mind nyüvánvalóbbá vált az az olasz híresztelés, hogy a Metz és Thionvüle fölötti vonalon kezdődik meg a francia támadás. A Saarbrücken eUeni és általában a Saar-vidéki megmozdulás az olasz feltevés meUett látszott szólni. Az eddigi francia hadműveletek is azt mutatták, a franciák célja az, hogy a Rajna meUetti frontjukat, amely a német Karlsruhe alatt derékszögben törik meg és nyugatra halad, Luxemburg és Belgium alatt egész a hoUand határig mindenütt a Rajnáig előretolva hosszabbítsák meg. És ezt a saarbrückeni előretöréssel akarják elérni. A párizsi hírszolgálat arról számolt be, hogy szeptember 9 és 10-én a francia-német védvonal között előrenyomult francia csapatok a németek által a két vonal között lerakott aknamezők eltávolításával voltak elfoglalva. Több helyen szeptember 11-re virradó éjjel heves harcok dúltak. Ugyanis a Maginot- és a Sigfried-vonal között előrenyomuló franciák feltartóztatására a németek eUentámadásba mentek át, megakadályozták, hogy a franciák a Sigfried-vonal közelébe jussanak. A németek a francia felderítő csapatokat több helyen eUentámadásokkal zaklatták. Rómából közölték, hogy a franciák szeptember 11-én intézték első támadásukat Sigfried-vonal eUen, amelyet a német csapatok visszavertek. Eddig a német-francia fronton az előre kiépített francia és német erődvonalak közt folyt a küzdelem. Az első komolyabb támadás akkor zajlott le, amikor a francia csapatoknak sikerült a Farbach melletti Warandt erdőség elfoglalása, s ezt követően eredményes előrehaladást hajtottak végre a két erődvonal között, és másfél küométerre megközelítették Saarbrückent. A szeptember 11-i német jelentés arról számolt be, hogy a franciák a kiürített sarbrückeni repülőteret ágyúzták, s az itteni harcokban a németek három francia gépet lelőttek. A harcok ezen a frontszakaszon 50 km-es szélességben dúltak. És a németek a legutolsó 24 óra alatt heves eUentámadásba kezdtek, amely főként a Luxemburg meUetti szakaszon volt heves. A Saar-vidék előtti frontszakaszon elkeseredett kézitusák folytak, de a franciáknak mindenütt sikerült megtartaniuk az eddig megszerzett előretolt áUásaikat. 13 Ezek az összetűzések azt jelezték, hogy a háború lezárásának kérdése nem került nyugvópontra, s az elkövetkezendő idők még sok viszályt rejtenek magukba. Rómából adták hírül, hogy a kanadai parlament határozata értelmében Kadana 1939. szeptember 10-én 6 óra 18 perc óta hadiáUapotba lépett Németországgal. A kanadai parlament döntését úgy Anglia, mint Franciaország örömmel