A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

nyugtázta, mert így a két ország élelmiszer-ellátása biztosított, — háború esetére. Francia tudósításból ismeretes, hogy a Franciaországba érkező angol kato­nákat a Saar és a Mosel folyók közti területen a Luxemburg meUetti rajtvonalban helyezték el. Minden jel arra vallott, hogy az első nagy támadás innen fog kün­dulni. A szeptember 11-i harcok után — írta egy francia jelentés — meg lehet áUa­pítani, hogy az angolok befolyásolhatatlanul el vannak szánva arra, hogy a néme­tekkel leszámoljanak. Ugyanez elmondható volt a németekről is. A Saar és a Mosel között, tehát Luxemburg meUett áUtak szemben egymással az angolok és a németek. Itt a németek a már jelzett időpontban keményen támadtak, s az an­golok ugyanúgy védekeztek. A szeptember 12-i római hírek szerint is szeptember 11-én nagy tusák eredmé­nyeként a Saartól keletre mintegy 20 km-es szakaszon a francia csapatok a német haderő erős eUenáUása eUenére sikeres előrenyomulást hajtottak végre a Sigfried-vonal megközelítésére. A szeptember 12-én kiadott francia hadvezetőség jelentésében viszont az állt, hogy a francia-német fronton nyugalom uralkodott. 1 Ez azonban nem végső megnyugvást jelentett. Az angolok és a franciák már a háború kitörése előtt elhatározták, hogy közös katonai parancsnokságot hoznak létre és Gamelm tábornokot bízzák a vezeté­sével. Több francia lap arról is írt, hogy a két ország között a katonai és diplo­máciai együttműködés már a háború kitörése óta fennáll, — s ezzel Clemanceau álma valósult meg. A háború kitörését követően feláUították az angol-francia haditanácsot, amely az első határozatait 1939. szeptember 12-én hozta. A haditanács megalakításával közös politikai és gazdasági frontot alkotott Franciaország és Anglia. A hadi­tanács első ülésével kapcsolatos hírek arról szóltak, hogy „most már a németeknek be kell látniuk, hogy 1 nem remélhetnek békét addig, amíg nem teljesítik Anglia és Fran­ciaország feltételeit." Ez pedig Lengyelország teljes kiürítése. Anglia és Francia­ország elhatározta a végsőkig tartó küzdelmet, — Nous aUons jusqu'au bout! Chamberlain, aki a szeptember 12-i angol-francia haditanács ülésén részt vett, este már Londonban az angol királynak tett jelentést. Másnap a parlament ülésén számolt be a történtekről. Az angol miniszterelnök parlamenti nyüatkozatát — melyről a sajtó semmit sem közölt — minden község és város polgármestere felol­vasta a nagynyüvánosság előtt. A terv szerint a haditanács időről-időre összeül, hogy megbeszélje a két ország közös politikai, katonai és gazdasági intézkedéseit. 16 Az angoloknak és a franci­áknak ez a cselekedete félre érthetetlenné tette, hogy a két áUam szövetségben a németek eüeni háborúról döntött. Feltehetően a fent elmondottakkal Összefüggésben szeptember 13-án átalakí­tották a francia kormányt. A szeptember 14-i francia lapok rámutattak, hogy a kormányalakítás következtében a miniszterelnöki, a hadügyi és a külügymi­14 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 12. 15 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 13. 16 Alföldi Újság (Szentes) 1939. szeptember 14.

Next

/
Thumbnails
Contents