A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

Párizsból jelentették, hogy az angol bombázóknak sikerült eljutni a kiéli öbölbe, ahol egy hajót megrongáltak. Majd a további jelentés arról számolt be, hogy HoUandia és Dánia közötti német tengerparton angol bombázók jelentek meg és két kikötőt Wühelmshavent és Cuxhavent bombázták, s a támadó 12 angol bombázóból a németek ötöt lelőttek. E légi kirándulás kudarcát egyébként egy angol jelentés is elismerte. A szeptember 5-i római tudósítás arról számolt be, hogy Dánia semlegességét is megsértették, mivel Dánia nyugati partján lévő kikötőt Esbjerget ismeretlen repülők bombázták, melynek során egy ház is összeomlott. A bombázással kapcsolatosan Münk, Dánia külügyminisztere úgy Berlinben, mint Londonban bejelentette, a bombaszüánkok alapján áUapítják meg, hogy a támadó repülők mely országhoz tartoznak.

6 Tulajdonképpen ezekkel a légitámadásokkal úgy az angolok, mint a franciák nem HoUandia, Belgium, vagy Dánia eUen akartak feUépni, és nekik kárt okozni, hanem a sejthető német offenzíva élét szándékoztak tompítani, s ennek érdekében kényszerültek ezen országok légterét igénybe venni. A háborúnak ebben a szakaszában ismételten találkozhatunk Mussolininak azzal a fanatikus törekvésével, hogy meglehet szüntetni a háborús viszályt, és vissza lehet áüítani a békét. Az egyik olasz lap megjegyezte, hogy a békéltetés reménye Franciaországban is él. És Mussolini újólag rámutatott arra, hogy mi volna ennek a feltétele. El keU tüntetni a versaülesi békeszerződés igazságtalanságait. Mussolininak erre az ajánlatára — írta az olasz lap — a franciák elvben hozzájárultak. A cikk megítélése szerint a francia-olasz viszony (noha a franciák hadat üzentek a németeknek) az utolsó időben enyhült. A francia-olasz határt újból megnyitották. Más tünetek is arra vaUanak — hangzott a cikk —, hogy a francia-olasz elgondolás találkozása még meglepetést hoz és sikerül a békés elintézés megbeszélésére értekezletet összehívni. A Vatikánban sem adták fel a reményt, s mélyen fájlalták a lengyel-német viszály kiszélesedését. A vatikáni sajtó közölte, hogy a pápának vannak diplomáciai tervei, s erről a közeljövőben rádióbeszédet tart. Olaszország meUett a háborúnak ebben a fázisában mint látni fogjuk, más államok is hajlottak az eUentétek rendezésére. A szófiai rádióban ezekben a napokban hivatalos közleményt olvastak fel, melyben ismertették, hogy Bulgária minden szenvedély és gyűlölködés nélkül figyeli a véres európai eseményeket, „de hajthatatlan akarata a békére, mégpedig az igazságos békére irányul és hidegvérrel néz szembe minden eshetőséggel " A római hírközlés pedig afelől tájékoztatott, hogy a bukaresti kormány minisztertanácsi ülésen elhatározta, hogy vele minden szomszédos áUamhoz ajánlatot küld egy megnemtámadási szerződés aláírására. Jugoszlávia pedig igyekezett az utóbbi öt évben követett külpolitikai irányvonalához tartani magát, gondosan ápolni a barátságot minden nagyhatalommal, s valamennyi szomszédjával a fennáUó jóviszonyt ápolni. Célja az volt, hogy semleges maradjon minden olyan viszályban, amely nem érinti Jugoszlávia függetlenségét és integritását.