A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

BALÁZS György: „Furcsa háború” nyugaton. A világ sajtó cikkeinek közreadásával a magyar hírlapokban

Feltétlen semlegességet jelentett ki Mexikó is olyan megjegyzéssel, hogy minden erejével igyekszik a béke nagy munkáján dolgozni. Majd Chile és Brazília kormánya is nyilatkozatot adtak ki semlegességükről. Berlini politikai körök bizalommal tekintenek a békefront üyen erősödése felé — jegyezte meg a magyar sajtó —, főként a skandináv és a balti államok, Belgium és HoUandia, de Jugoszlávia, Bulgária, Románia és Görögország ilyen értelmű nyüatkozatait is értékelik Berlinben. „A béke hatalmát jelenti a semleges államok ilyen tömege, * — állapította meg az egyik német újság. A Börse Zeitung diplomáciai szerkesztője is ennek kapcsán a szeptember 5-i cikkében kijelentette, hogy „Németországnak nincsenek európai hatalmi törekvései. " A hadviselő felek képviselőin kívül Amerika és Olaszország követei is megkapták szeptember ő-én a Japán Külügyminisztérium Japán semlegességi nyüatkozatát. Az átnyújtás alkalmával felkérték a követeket, hogy figyelmeztessék kormányaikat arra, hogy „ne kíséreljék meg Japánt belesodorni a mostani viszály ügyeibe. " Japán nem avatkozik be európai ügyekbe. Közben Chamberlain angol miniszterelnök a német néphez rádióbeszédet intézett, melynek során kifejtette, hogy nem a német nép eUen küzdenek, hanem Németország „zsarnok uralmi rendszere ellen; vezetőik ellen. " És hasonló szövegű röpcédulákat dobáltak le az angol repülők szeptember 4-én a hoUand-német határon. Az angol miniszterelnök beszédére reagálva a magyar sajtó arról kezdett cikkezni, hogy a francia-an^ol propaganda újult erővel a német kanceUár személye eUen ront, és őt teszi felelőssé mindenért, — a háborús fejleményekért. A francia propaganda azt is híreszt 'i, hogy Németország vezetői között egyenetlenség tört ki. Pontosabban fogalmai a Göring és a hadvezetőség között vannak súlyos nézeteltérések. Franciaország és Anglia közbelépése — hangoztatták a franciák — már is érezteti hatását, és rövidesen engedékenységre kényszerítik Németországot, s ez a beavatkozás a közeli béke útját nyitja meg. ' A felsorolt országok nyüatkozatai arról tanúskodnak, hogy számos áUam kormánya a háború eUen emelte fel szavát abban a reményben, hogy a háború folytatását, szélesedését meg lehet akadályozni. Erre a halvány reményre az adhatott némi támpontot, hogy a nyugati fronton a szembenáUó felek a kivárás álláspontjára helyezkedtek, csak lokális csatározásokat folytattak. Ez utóbbi megáUapításunkat támasztja alá a szeptember 7-re Párizsból küldött jelentés is, amely kereken kimondta, hogy a Németország eUen indítandó offenzíva megindítása nagyon kétséges. Párizst ugyanis váratlanul érintette a német haderő Lengyelországi sikerei, és ezért arra az áUáspontra helyezkedett, hogy egyelőre csak légi harcokkal próbál nyomást gyakorolni a német lakosságra. Úgy az angol, mint a francia taktika e pülanatban a megfélemlítés módszerével próbálkozott. Szeptember 5-ről 6-ára virradó éjjel a francia csapatok néhány helyi jeUegű előrenyomulást hajtottak végre. Egyelőre nem offenzíváról volt szó, csupán előkészítő harcok zajlottak. A Belgium meUett fekvő, a hoUand határhoz közeli Aachen