A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MARJANUCZ László: A polgárság társadalmi csoportjai Makón a két világháború között

Közgyám: Gyulai János, levéltárnok: Rácz Sándor. Állatorvosok: Csillag István vágóhídi igazgató, Lévai Károly. Birtoknyilvántartó: dr. Halász István.

6 Több hivatalnok nemesi előnevet is használt, de pusztán csak az, már nem lett volna elegendő a tisztség betöltéséhez. Polgári alkalmasságukat a megfelelő szakképezettségükkel bizonyították. A nemesi címhasználat az „alsóbbrangú" embereknek is kijárt: vitéz horgosi Tóth Bálint vágóhídi szolga volt, aki 1939-ben „ nemes-szolgaként" havi illetményének fölemelését kérte.

/ Az „első" és „másodosztályú" minősítés hivatali rangkülönbséget jelölt, a szakmai előmenetel fokát, melyre bizonyos szolgálati idő eltöltése, illetve a szükséges szakmai szintek teljesítése után lehetett jutni. Magyarország helységnévtárának 1941-i kiadásához megjelent 1. Pótfüzet Makót Csanád megyéében található mezővárosként tünteti föl.

8 Ugyanez a kiadvány Magyarország közigazgatási beosztásának számszerű adatait közölve csak megyei összesítést ad. Eszerint Csanád megyében nem volt törvényhatósági jogú település csak egy megyei város (Makó). Az 5 szolgabírói járásban és két körjegyzőségben 37 nagyközséget 5 kisközséget és egy mezővárost igazgattak. Városi és községi településeinek száma összesen 43 volt. Makó tehát egyedül képviselte a városi jogállást és létet a túlnyomórészt rusztikus Csanád megyében. 1941-ben a Makói Pénzügyigazgatóság hatásköre kiterjedt egész Csanád vármegyére. Pénzügyigazgatója Bereczky Zsigmond, miniszteri tanácsos volt, helyettesei Kovalik József és Molnár Antal. Pénzügyi Titkárok: Muraközy János, dr. Nóvák József, dr. Nagylaky László. Pénzügyi fogalmazók: dr. Drégelyi Béla, dr. Koszó Ferenc. Az Adóhivatal helyettes vezetője 1941-ben André Béla állampénztári tanácsos volt. Pénzügyi segédtitkára: dr. Battha László, fogalmazója: dr. Demeczky Ferenc. A három pénzügyi fogalmazó gyakornok között találjuk dr. kisbaconi Benedek Zoltánt. Feldner Áron állampénztári tanácsosként dolgozott. 1941-ben polgármester: dr. paráczai Bécsy Bertalan. Helyettese: Szüágyi István dr. főjegyző, a többi azonos a korábbival.

9 Sajátos keveréke volt a tisztviselőség a rangtartásnak és a modern ügyintézésnek. A különböző címek (elsősosztályú, miniszteri tanácsos) nem szakmai feladatokat jelöltek, hanem a beosztás súlyát fejezték ki. Bereczky Zsigmond pénzügyigazgatói áüását miniszteri tanácsosi rangban töltötte be. Utóbbi nyomatékot kölcsönzött hatósági megbízatásához. A tisztviselők e kettős helyzete sajátos úri vonást kölcsönzött a rétegnek. A társadalom még mindig megsüvegelte az impériumot gyakorló személyt, akinek rendelkező joga volt az emberekkel szemben. „Kifelé parancsolni" rang tartotta a közvélekedés, s ez a mentalitás még a hivatalnokokra is kisugárzott, akiknek „uralkodási" nem, csak ügykezelési joguk volt. Hasonló tisztelet övezte még a papok, tanítók, tanárok gyógyszerészek személyét, akik bár értelmiségi munkát végeztek, munkaviszonyuk miatt a közalkalmazottak közé tartoztak. Makó karizmatikus, úri hagyományú tisztviselői alakja Gorcsa 6 Magyarország Központi Cím - és Névtára XLIV. Évfolyam. Bp. 1936. 50-51. 7 CSML Csan. vm alisp ir. 8851/1939 8 Pótfüzet Magyarország helységnévtára 1941. Évi kiadásához. Szerkeszti és kiadja: A Magyar Királyi Központi Statisztikai Hivatal. Bp. é.n. 69. 9 Magyarország tiszti cím és névtára 1941. 64.