A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

cember 19-i keddi száma tudósított a szombati eseményről, a nemzetgyűlés szegedi küldötteinek megválasztásáról. Reggel adták hírül, hogy délután 3-kor népgyűlés lesz a Belvárosi moziban. A szegedi nemzeti bizottság elnökével, Baloghgal az élén vonult be a moziba, ahol nagy taps után megnyitó beszédbe kezdett. Először a németekről a következőket mondta: „Amint összeomlott az ő hadseregük, úgy foszlott szerte hamis propagandájuk hazug vára is." Magyarország a németek kiűzésének megkezdése óta sokat haladt előre a függetlenség felé. Az út vége egy független, demokratikus, népi Magyarország. De egyelőre nincs államfő, nincs központi kormány és nincs jogfolytonosság. Az ősforrás maga a nemzet, a magyar nép, aminek Ideiglenes Nemzetgyűlést kell választania. A város által kiküldendők névsorát (köztük Baloghot) Örley Zoltán olvasta föl. A népgyűlés lelkesen ünnepelte és Szeged követének választotta Rákosi Mátyást. Ekkor újra Balogh szólalt föl: „Szeged népe egyhangú lelkesedéssel küldi ki az ideiglenes nemzetgyűlésbe a most felolvasottakat, akik között minden dolgozó réteg képviseletre talál."

28 A másnapi szám tudósított arról, hogy Szeged népének választottjai elindultak az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe. Mivel Balogh is köztük volt, Szegeddel való kapcsolata ekkortól lazulni kezdett. Az első ülést 1944. december 21-én tartották. Ekkor az Ideglenes Nemzetgyűlés elnökséget és hatvantagú — rendszeresen és gyakran ülésező — Politikai Bizottságot választott. E bizottság igen széles hatáskörrel rendelkezett. A nemzetgyűlés ülései között ez a testület ellenőrizte a kormányt, elvégezte azokat a feladatokat, amelyek nemzetgyűlési határozatokat követeltek azzal a megkötéssel, hogy ezeket a határozatokat a nemzetgyűlés elé terjeszti. így annak munkáját helyettesítette, sőt hatalmát lényegében kisajátította.

29 A testület titkárává Balogh Istvánt tették meg. E minőségében részt vett az Ideiglenes Nemzetgyűlés „Szózatának", a Révai József által írt szövegnek az OA előkészítésében is, sőt ő ismertette a magyar néphez intézett szavakat, amely után a hallgatóság hosszasan ünnepelte őt. E szerint szakítani kell a hitlerista Németországgal, nem szabad megengedni, hogy a „Szálasi-bűnszövetség" hazaárulása miatt Magyarország elpusztuljon. Fegyverszünetet kell kötni és talpra kell áUni a nemzetnek. Kérte, hogy a magyar hazát ne a szovjet hadsereg szabadítsa föl egyedül, hanem a magyarok is cselekedjenek; újra kell építeni a romokban heverő Magyarországot. Mivel Magyarországnak nincs szuverén népképviseleti szerve, nincs országgyűlése, az Ideiglenes Nemzetgyűlés legyen az a szerv, ami a magyar nép nevében cselekszik, kezébe veszi az ország ügyeit és „megjelöli a kivezető utat a hazára szakadt szerencsétlenségből". Szabadságharcot kell vívni a függetlenséget tipró németek ellen, óvni kell a magántulajdon sérthetetlenségét és végre kell hajtani a földreformot.

31 Másnap, december 22-én a nemzetgyűlés miniszterelnökké választotta dalnoki Miklós Béla vezérezredest és megszavazta az Ideiglenes Nemzeti Kormányt. Balogh is igen fontos pozícióhoz jutott: a miniszterelnöki hivatalt vezető áüamtit28 DM, 1944. december 19. 29 IZSÁK 1998, 15-16. 30 BALÁZS 1984, 236. 31 DM, 1944. december 28.