A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

kárként vett' részt a háború utáni élet megindításában. Az államtitkári pozíció meghatározó hivatal volt a korban, mert az államtitkárok tagjai voltak a kormánynak, részt vettek a minisztertanács ülésein és a rendeletalkotó munkában, a rendelkezések előkészítésében. Az államtitkárság a kortársak szerint testre szabott feladat volt számára, mivel a katona Miklós Béla nem volt igazán politikus alkat. Rákosi is azt írta, hogy Balogh a miniszterelnököt „alaposan befolyása alatt tartotta".

32 A Délmagyarország 1945. január 6-i tudósítása adott hírt róla, hogy a nemzetgyűlés kormány alakításával 1944. december 22-én dalnoki Miklós Bélát bízta meg, aki elő is terjesztette a kormánylistát. Balogh István pedig határozati javaslatban indítványozta, hogy a nemzetgyűlés nyüvánítsa ki a kormánnyal szembeni bizalmát és adja meg számára az ország ügyeinek vezetésére vonatkozó fölhatalmazást. Ez meg is történt. A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front egyik pontjának értelmében Magyarországnak hadat kellett üzennie a hitleri Németországnak. Ez az ország legsürgetőbb feladatai közé tartozott. 1944. december 28-án került rá sor. Magyarország csatlakozása az antifasiszta hatalmakhoz így véglegessé vált, és megnyüt az út a fegyverszüneti egyezmény megkötéséhez is. Ugyanezen a napon jelent meg Balogh páter írása „Magyar béke" címmel. E béke ára — az államtitkár szerint — a jóindulat és a kölcsönös bizalom a Szovjetunióval. A németek mesterkedéseinek eredményeként rossz szomszédok lettünk. Ok a pánszlávizmus veszedelmét hirdették, de sokkal fontosabb a szomszédokkal való jó viszony — hangoztatta már nem először. Magyarország számára az igazi békét nem az jelenti, hogy más népeket szorít határaik mögé, hanem az, hogy ha saját függetlenségét, őshitét, hagyományait biztosíthatja.

34 Balogh az újrakezdésben mindig kiemelte a Szovjetunió segítségét. Cikkeiben azt hangsúlyozta, hogy a nemzet hálával tartozik a Szovjetuniónak az „ország iránt tanúsított jóindulatáért". A Szovjetunió iránti túlzott lojalitás, a szovjet áüamról festett idillikus és egyértelműen hamis kép meghatározó és föltűnő eleme Balogh politikai publicisztikájának.

35 A szovjet kormány azonnal válaszolt a fegyverszüneti kérésre, és fogadta a magyar küldöttséget. Ennek tagjai Gyöngyösi János külügyminiszter, Vörös János honvédelmi miniszter és Balogh István voltak. A tagok között kezdetben Nagy Imre neve is szerepelt, de a minisztertanács 1944. december 23-i ülésén megváltozott a terv. Erre Balogh páter így emlékszik vissza: „Felmerült, hogy mégse menjen bizottsági tagként egy kommunista, főleg olyan, aki a Szovjet unióból jött haza. Helyette javasoltak engem, aki nemcsak más demokratikus pártnak, a Kisgazdapártnak a tagja, hanem méghozzá pap is." Balogh számára a moszkvai út fontos volt. Elismerését jelentette és személyes karrierje szempontjából is jelentős esemény volt. Megismerkedett többek között Molotowal, Vorosüowal és Harriman amerikai követtel.

36 32 KLETTNER 2004, 102. 33 DM, 1945. január 6. 34 DM, 1944. december 28. 35 KLETTNER 2004, 108. 36 KLETTNER 2004, 100-101.