A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

Föladatként jelölte meg a németek teljes leverését és új élet fakasztását a pusztulás nyomán. A kommunista párt védelmére kelt beszédének következő részében. Kifejtette, hogy a pártot szerinte úgy festették le, hogy az a német külpolitikai érdekeknek megfelelő legyen. A német imperialista törekvések aggályossá tették a kommunista párttal való együttműködést. De világossá vált, hogy a párt a polgári társadalom tagjait, a vallásszabadságot és a magántulajdont tiszteletben tartja — vélte Balogh. Mivel szerinte a MKP a magyarság érdekeit képviseli, a politikus pap álláspontja az volt, hogy a kommunistákkal készségesen együtt kell működni a demokratikus magyar élet újjáépítéséért. Az, hogy az öt párt közös nevezőre jutott, egyedülálló a magyar politikában. Beszédét a következő szavakkal zárta: „Jöjjön a demokratikus Magyarország magyar életének kiteljesedése." Utána Erdei Ferenc (NPP), Révai József (MKP), Örley Zoltán a Polgári Demokrata Párt nevében, majd Valentiny Ágoston (SZDP) és végül Komócsin Mihály a szabad szakszervezetek képviseletében kaptak szót.

25 A nagygyűlés tehát kimondta a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulását és elfogadta annak programját. Ezek egyike a németekkel való teljes szakítás, a Nagy-Magyarország iránti törekvések lezárása, a Szovjetunió eUeni harc befejezése, és jószomszédi viszony kialakítása a környező áüamokkal. Balogh páter decemberben e programponttal kapcsolatban is tett közzé írást a Délmagyarországban „Perspektívák" címmel. Szerinte önálló magyar külpolitika II. Ulászló óta nincs. Magyarország mindig az osztrák és a német érdekeknek vetette alá magát. Egy rövid ideig tartó, öncélú külpolitikai kezdeményezése volt Horthy 1926-os beszéde, amely baráti gesztust jelentett Jugoszlávia felé. De Gömbös már a németek felé orientálódott, így a külpolitikai függetlenség csak tíz évig tartott. A cikk szerint mindig a németektől reméltük Trianon revízióját, de ők, miután minden szomszédunkkal eUenséges viszonyt alakítottunk ki, még a Szovjetunió elleni háborúba is belekényszerítették az magyar államot. Ez — írta Balogh — a magyar külpolitika teljes elkorcsosulásának időszaka volt. Hogy ne váljunk a nagyhatalmak sakkfiguráivá, vélte megtalálni a kiutat Balogh, a Szovjetunió felé kell orientálódni egyrészt azért, mert nem akar bántani függetlenségünkben, magyarságunkban; másrészt mert döntő szava lesz a nagyhatalmak tanácsában és a vele való politikai kapcsolat megerősítheti nemzetközi helyzetünket; harmadrészt pedig, mert a tudományos, művészeti, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok nagy perspektívákat tárnak elénk. 1944. december 14-én Debrecenben tartotta meg alakuló ülését az Ideiglenes Nemzetgyűlés Előkészítő Bizottsága, amelynek elnöke Vásáry István kisgazda politikus volt, és tagjai között szerepelt Balogh páter is. A bizottság 1944. december 15. és 20. között — közel ötven helységben — bonyolította le a képviselődelegáló gyűléseket. Közvetlenül, nyüt szavazással döntöttek a megjelentek a képviselők személyéről a nemzeti bizottságok közreműködésével.

27 Nem választott, hanem delegált tagokból állt az ideiglenes törvényhozás. A Délmagyarország 1944. de25 DM, 1944. december 5. 26 DM, 1944. december 10. 27 IZSÁK LAJOS: Rendszerváltástól rendszerváltásig. 1944-1990. Budapest, 1998, (a továbbiakban: IZSÁK 1998) 12-13.