A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

Nemzeti Függetlenségi Frontnak. Ez szerinte kiáüást és felelősséget igényel, de „senki sem fog visszariadni".

21 A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 1944. december 3-án alakult meg hivatalosan, de a korabeli sajtó szerint december l-jén két hete már, hogy megalakult és dolgozik azon, hogy a nemzet küábaljon a katasztrofális állapotából és hozzákezdjen az újjáépítő munkához. Előkészítése volt ez az időszak annak, hogy a demokratikus pártok összefogásának lehetőségét és mikéntjét meghatározzák. Ugyanebben a számban (péntek) jelentették be, hogy a Magyar Nemzeti Függetr lenségi Front vasárnap fél 2-kor a Szegedi Nemzeti Színházban lép a város és az ország nyüvánossága elé és fő céljai a szegedi önkormányzati élet újjáteremtése, QQ valamint politikaüag a nemzet talpra állítása. A függetlenégi fronthoz a Magyar Kommunista Párt, a Szociáldemokrata Párt, a Nemzeti Parasztpárt, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt meUett a Polgári Demokrata Párt és a szakszervezetek is csatlakoztak. „Miért együtt?" a címe Balogh István 1944. december 3-án megjelent írásának. Ebben arra kereste a választ, hogy hogyan lehet polgári pártoknak a kommunista párttal együttműködniük. Elvetette a „Göbbels-féle kommunikációt", amely nem ismer sem Istent, sem családot, sem magánkultúrát, csak vérengzést és kegyetr lenséget. Ezzel szemben a kommunisták — bár a vaUás iránt közömbösek, de legalább — nem eüenségesek. Balogh szerint a kommunisták a gyermekeket, a családot tisztelük és szeretik, a vérengzést, az elhurcolásokat elvetik. A hadifoglyok nagy részét is hazaengedték már a szovjetek. Ezeket a nyüvánvaló hazugságokat csak tovább tetézte cikkében a páter, amikor az MKP-val való együttműködés szükségességét a pártvezetők képzettségével és megbízhatóságával indokolta. „A kommunista párt képviselői politikaüag kifogástalanul képzettek, modorukban tartózkodóak, tárgyalásaikban soha nem túlzók, megáUapodásaikban feltétlenül megbízhatók, a magyar érdekeket mindenkor figyelembe veszik, sőt lehet a magyar kommunista párttal együtt működni. Most azonban nem csak lehet, QQ hanem keU is." Nem csoda ezek után, hogy Balogh — mint a kommunisták szövetségese — ellenségeket is szerzett magának. Küldöttség kereste föl Hamvas Endre csanádi püspököt, hogy tütsa el Balogh pátert a közéleti szerepléstől. A püspök azonban ezt elutasította. Később megváltozott Baloghnak a kommunistákról alkotott véleménye és a kommunisták sem föltétlen szövetségesként tekintettek a páterre. Az 1944. december 3-i szegedi nagygyűlésen a Független Kisgazdapárt nevében szólalt föl. A nemzeti újjászületés demokratikus programja nagy lelkesedést váltott ki. A szegedi városi színház zsúfolásig megtelt a nevezetes napon — tudósított a Délmagyarország. A gyűlés első részében ismertették a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programját, majd Pálffy György főispán tartott megnyitó beszédet. Tőle vette át a szót Balogh. Először a kisgazdapárt sérelmeit ismertette: a pártot föloszlatták, lapját megszüntették, vezető tagjait internálták. 21 DM, 1944. november 30 22 DM, 1944. december 1. 23 DM, 1944. december 3. 24 BALÁZS 1984, 236.