A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

zottság tagjai közül. 1945. július 24-én a Délmagyarország kizárólag a Magyar Kommunista Párt lapja lett. Addig a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front lapjaként jelent meg. A kisgazdák a Szegedi Kis Újságot, a Nemzeti Parasztpárt pedig a Szegedi Szabad Szót jelentette meg ezután.

1 A Délmagyarország újraindításán kívül az 1944. november 12-i tárgyalás alkalmával született meg a résztvevők között Szeged-alsóközpont plébániáján a később Balogh által „szegedi kézfogásként" emlegetett megállapodás, amely a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front alapelveit tartalmazta. A koalíciós politika kialakításában így nagy szerepe volt Baloghnak. A programjavaslattal, amelyet Révai készített el és mutatott be neki, jórészt egyetértett. Két tétel módosítását javasolta csupán. Az egyik az volt, hogy ne a kis nyilasok eUen való eljárásról, hanem a felelős nyüasok eUeni föllépést sürgessék. A másik, hogy a vaüásszabadság meUett az egyház anyagi támogatásának a biztosítását is deklarálják. November 23-án az újjáalakult Független Kisgazdapárt elnöki tanácsa ülést tartott Szegeden Balogh István elnökletével. A tanács áUást foglalt az MNFF magalakítása és a Délmagyarország újraindítása meUett.

19 Ahogy a lap írta: „Az értekezlet egyhangú határozattal helyeslőleg vette tudomásul a pártelnöknek mind a Délmagyarország megindításával, mind a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front létesítésével kapcsolatos eljárását." A Délmagyarország november 26-i számában írt az FKGP szegedi szervezetének újjáalakulásáról is — bár a lap elején a „tegnapi számot" említik — „A német parancsra feloszlatott Független Kisgazdapárt újra megkezdte" működését címmel. A lap szerint a párt lelkesedéssel vett részt a Magyar Nemzeti Függeí> lenségi Front munkájában. A három politikai párt föladatául az orosz hadsereg támogatását és a romokban heverő ország újjáépítését jelölte meg.

20 Néhány nap múlva Balogh István „Sürgős programm" című cikkében vázolta az ország újrainduló politikai életét és annak föladatait. „Az oroszok által elfoglalt területeken lassan felelevenedik az itt maradt magyarság. Az üzletek redőnyeit felhúzták, a vülamos jár, lassan megindul és rendes kerékvágásba zökkent az élet." A politikai vezetés kihívásait két pontban jelölte meg. Az együk, hogy siessenek az újrainduló közigazgatás segítségére, elsősorban a hivatalnokok pótlásával. Elismerte, hogy a működésüket kezdő pártok közül az MKP volt az első, de jelentkezett „az aléltságából felocsúdó kisgazdapárt is". Balogh szerint szükség van egy olyan szervre, amely alkalmas a törvényhatósági bizottság pótlására. Javasolta, hogy alakuljanak szakbizottságok, amelyek fölmentik a baloldali pártokat az alól, hogy egyedül viseljék a felelősséget. A másuk föladat szerinte olyan politikai szervek kiépítése, melynek keretét a Magyar Nemzeti Függetlenégi Front adná. Az egyes pártok meUé helyi bizottságok föláUítását képzelte el a politikai élet teljessé tételére. A szegedi központhoz a Szegedi Nemzeti Bizottság csatlakozását javasolta, amelynek később ő lett az elnöke. Amíg nincs magyar kormány, addig Balogh szerint azok a pártok képviselik a nemzetet, amelyek tagjai a Magyar 18 Vö. PÉTER 1986, 139-144. 19 BALÁZS 1984, 235. 20 DM, 1944. november 26.