A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

MIKLÓS Péter: A páter és a hírlap. Balogh István politikai pályájának kezdetei és a Délmagyarország

szállás után, 1944. március 22-én lemondott a részvénytársaság elnökségéről és igazgatói tagságáról. Pedig jegyzőkönyv is készült az eseményről: „A közgyűlés az elnöki bejelentéseket elfogadja, ületve tudomásul veszi, dr. Balogh István lemondását sajnálattal tudomásul veszi, s eddigi működéséért — jegyzőkönyvi köszönetet mond." Ekkor törölték nevét a cégbíróságon az igazgatósági tagok sorából.

15 A politikusok 1944. novemberi szeged-alsóközponti találkozójukon megállapodtak abban, hogy a lapot szerkesztőbizottság irányítja. Tagjai a kisgazdapárt részéről Balogh István (gazdasági főnök), a parasztpárt részéről Erdei Ferenc (főszerkesztő) és a kommunista párt részéről pedig Révai József (főmunkatárs).

16 A szovjet bevonulás utáni első szám november 19-én jelent meg. De a lap irányvonaláról csak pár nap múlva, 21-én döntöttek. Ezt nyolc pontban foglalták össze, melynek első pontjában kijelentették, hogy a Délmagyarország a független, demokratikus, népi Magyarországért küzd. Fő ellenségeüknek a németeket és a nyüas bérenceket tartja, de következetes kritikát gyakorol a 25 éves Horthy-rendszer fölött is. Az irányadók szerint fontos a Vörös Hadsereggel való együttműködés is. Az orosz hadsereg támogatását mint magyar nemzeti érdekeket tartották fontosnak. „A lap küzd a sovinizmus, a Nagy Magyarországról szóló reakciós ábrándok (...) eUen, melynek köszönhető, hogy Magyarország Németország zsoldosává lett (...)" Föladatuknak tekintették ezen kívül a földreform végrehajtását, valamint „a magyar demokrácia győzelme megszüárdítása érdekében németeüenes, demokratikus pártok összefogását" a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front keretében. „A lap oda fog hatni, hogy Magyarországnak a németek és nyüas bérenceik uralma alatt álló részén a nép harci cselekedetekkel maga is kivegye részét az ország felszabadításában." Ha ezt a megállapodást „egészben vagy részben túlhaladottá teszi a helyzet alakulása, úgy ezen külön megállapodást megfelelően módosítani kell, vagy újat keU kötni." Valamint abban is megállapodtak, hogy „ha az itt lefektetett irányelveknek a lapban való érvényesítése körül vagy a pártokat képviselő tagok között (...) eUentétek merülnének fel, (...) úgy a társaság feloszlatására és megszüntetésére vonatkozó rendelkezés lesz végrehajtható."

17 A föntebb idézett megáUapodás azért jelentős, mert ez volt az első politikai dokumentum, amelyet a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontban részt vett antifasiszta, demokratikus erők képviselői írtak alá a második vüágháború utolsó periódusában. A Szociáldemokrata Párt képviselői azért nem voltak az aláírók és a szerkesztőbizottság tagjai között, mert ekkor a párt még nem szerveződött újjá. Szegeden csak decemberben alakult meg az SZDP városi csoportja, de ekkor sem vett részt a Délmagyarország szerkesztésében és kiadásában, hanem Szegedi Népszava címmel önálló lapot indított. 1944 decemberében a szerkesztőbizottság tagjai Debrecenbe mentek az Ideiglenes Nemzetgyűlés alakuló ülésére. Ekkortól kapcsolatuk szinte teljesen megszakadt a lappal, de nevük áprüis 8-án — és nem július 24-én, ahogy Péter László írta — került le a címoldalról a szerkesztőbi15 PÉTER László: A Délmagyarország fordulópontjai. In: UŐ: A Város cselédje. Szeged, 2006, (a továbbiakban: PÉTER 2006) 29-30. 16 BALÁZS 1984, 234-235. 17 Idézi: PÉTER 2006, 36-38.