A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

A politikai szervezkedés legfontosabb formáját és keretét azonban még december első felében is a helyi Földmíves Tanácsok adták. Ebben az időben A Barázda által közölt kimutatás szerint mintegy 270 új, ilyen helyi Tanács alakult meg az országban. Ebből a legtöbb észak-kelet Magyarországon: Gömör megyében 113 helyen, Abaúj-Torna megyében 18, Borsodban 8, Zemplénben 5, Bars megyében 10, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben 19, Heves megyében 8 és Nógrád megyében 9 faluban. Észak-kelet Magyarországon tehát összesen 190 helyi szervezet alakult. Érdekes, hogy Fejér-, Komárom-Esztergom, Győr-Sopron megyékben december első felében összesen csak 19 helyi földmívestanács alakult, Vas és Zala megyékben 2-2, míg Veszprém megyében pedig csak 1. Somogyban 7, Baranyában csak 3 községben alakult földmívestanács.

43 Mindezek az adatok azt mutatják, hogy a polgáriasultabb dunántúli parasztság körében a Gazdaszövetségnek nem sikerült szervezetileg megerősödnie, így a politikai, illetve a pártszervezkedés is lassan haladt. A politikai szervezés dunántúli gyengesége nyüván kapcsolatba volt azzal is, hogy e területen Szabó István által vezetett Országos Kisgazdapártnak voltak már helyi szervezetei és így hagyományai. Ezekre támaszkodva nekik volt jelentős helyzeti előnyük. Az is lehet, hogy ezért nem is erőltették az itteni szervezkedést. így akarva-akaratlanul egy munkamegosztás alakult ki a két — ekkor még egymással is rivális — agrárpárt között. E szervezeti sikerek mellett problémák is akadtak. A megalakult helyi Földmívelő Tanácsok egy kisebb része nem a Gazdaszövetség, ületve a Földmívespárthoz csatlakozott. Ezeket — A Barázda szerint — „néhány üzleti újság" vezette félre. Az üyen eseteket is elkerülendő, de főképpen a szervezeti és személyes kapcsolatokat erősítendő az Országos Földmíves Tanács körlevelet intézett minden bejelentett Földmívelő Tanácshoz, melyben a további teendőkről tájékoztatták azokat. Miről szólt e körlevél? — azt egyelőre nem tudjuk, mert nem találtuk meg a dokumentumot. Arra csak A Barázda szervezeti útmutatásaiból tudunk következtetni. Ebben javasolták, hogy a téli estéken új tagok, „új harcosok" toborzására keU felhasználni, úgy, hogy a „helyi csoportok tartsanak összejöveteleket". Önállóságra bíztatták a helyi csoportvezetőket arra, hogy „keressék maguk is az utakat és módokat, hogy a szervezetben lévő földmívelők jogos követelései illetékes helyre jussanak." A szervezőmunka és a helyi szerezetek szorosabb összetartása érdekében december közepén küldték szét a tagsági könyveket is. Ezekben azonban csak az egyes helyi csoportok tagjait lehetett nyüvántartani. Felhívták a csoportvezetők figyelmét, hogy „szocialista álarc alatt bolsevista elemek léptek fel országszerte", akik „anarchiára" tüzelik a népet. Hivatkoztak arra is, hogy az üyeneket még a „szociáldemokrata földmunkások lapja is elítéli". Hangsúlyozták, hogy ahol kommunisták agitációjától lehet tartani, „ott zártkörű gyűléseket keU csak" rendezni. És oda azokat a parasztokat és kisiparosokat keU csak meghívni, akik a „rend fenntartásának a hívei". Ilyen összejöveteleket azonban minél sürgősebben keU tartani, s azokon új tagokat beszervezni.

44 43 Uo. 505. 44 Uo. Lásd: Melléklet