A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

helyi szervezetet hoztak létre. Persze ha alaposabban megvizsgáljuk ezeket a községi szervezeteket, akkor kimutathatjuk, hogy azokban nem működött kisgazdapárti szervezet. Ez alapján feltételezzük, hogy a Gazdaszövetség e tanácsok szervezésével nem zavarta a Kisgazdapárt már megszervezett területeit. Ez a későbbiekben lehetőséget biztosít majd e két párt fúziójára. III. AZ ORSZÁGOS FÖLDMÍVESPÁRT MEGALAKULÁSA A Földmívelő Tanácsok gyors és tömeges megszerveződése a magyar uralkodó osztályok dualizmuskori pártjainak széthullása a forradalom győzelme után, a Kisgazdapárt országos szervezkedésének sikerei, az MSZDP falusi szegénység körében való térhódítása és nem utolsó sorban a Kommunisták Magyarországi Pári> jának (továbbiakban: KMP) november 24-én történt megalakítása és agitációjának megkezdése a Magyar Gazdaszövetségbe tömörült középbirtokosokat, az agrárértelmiségiek ide tartozó csoportjait és a gazdagparasztság hangadóit november végén már egy új agrárpárt létrehozására ösztönözték. E folyamatot siettették még a kormány által szervezett agrárpolitikai ankéton általuk tapasztalt radikalizmus, amely egyrészt a szociáldemokrata politikusok nagybirtokokat állami tulajdonba való vételének követelésében, másrészt Szabó István minden 100 kat. hold feletti földbirtok kisajátításra tett javaslatában öltött számukra testet. Végezetül pedig az is, hogy a forradalmi kormány kitűzte a nemzetgyűlési választásokat. Mindezek együtt siettették az új agrárpárt megalakítását. E terv nem volt teljesen új a magyar uralkodó osztályok földbirtokosokat tömörítő gazdasági érdekvédelmi elitje számára. Sőt! A gazdakörökben, fogyasztási szövetkezetekben és esetleg a vármegyei közgyűlésekben az elmúlt évtizedben már politikai tapasztalatot szerzett gazdagparasztok legfelkészültebb tagjai is szorgalmazták annak létrehozását. Ezt jól példázza a monoki Pintér Lajos november közepén írt levele. Ebben azt hangsúlyozta, hogy „itt a cselekvés ideje." A képviselőválasztások miatt javasolta, hogy „minden falu, város földmívelő nép egy hét alatt alkossa meg a földmívelők szervezetét. Ha lelkész, tanító nem vállalkoznék vezérszerepre, egyezzetek meg egy értelmes, becsületes földmívelő személyében." Jól látta, hogy az „idő kedvez és sürgető". Mert a 48-as függetlenségi és 67-es pártok megszűnnek maguktól, hiszen az ország független lett. Ez a helyzet azt parancsolja, hogy „társadalmi pártok" legyenek az új országgyűlésben.

2 A Barázda november 30-i számában közölt vezércikk már a „földmívelő párt" létrehozására bíztatta az olvasóit. Jellemző módon úgy áUította be a múlt bűneit, mintha azokért csak a bankárok és a gyárosok lennének a felelősök. „A pénzkirályok szennyes bankónkkal megfertőzték egész közéletünket. A milliomos gyárosoknak minden szabad volt, míg a falusi nép rosszabb sorsra jutott, mint a jobbágyok hajdan. Pénzért adták a báróságot, ... a főrendiházi tagságot, ... a 28 Lásd. SlPOS József: A Magyar Gazdaszövetség és a Földmíves Tanácsok 1918 őszén. Agrártörténet — Agrárpolitika. Tanulmányok Szuhay Miklós emeritus professzor tiszteletére. Szerkesztette. BÚZA János - ESTÓK János - SZÁVAI Ferenc - VARGA Zsuzsanna Bp. 2006. 259-274. 29 A Barázda, 1918. XI. 30. 485.