A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)
SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja
képviselőséget, nemességet és rendjeleket. A nagybankok zsarnok hatalma hajtotta rabigába a vérző nemzetet." E frazeológia hasonlított a szociáldemokrata és a kommunista propagandanyelvhez. Felkorbácsolni igyekezett a burzsoázia elleni hangulatot, hogy elterelje a figyelmet a földbirtokosokról. Ugyanakkor hangoztatták: ha azt akarjuk, hogy az ország megmeneküljön az anarchiától, a háború sebeiből kigyógyuljon és a népszabadság tiszta eszméivel telítve legyen, „akkor szükség van a földmívelő nép országos szervezkedésére, s egy egységes földmívelő tábor megteremtésére, mely nemcsak a gazdákat, hanem a kisebb földmívelőket, a zselléreket, a gazdasági cselédeket, a munkásokat, sőt a kisiparosokat, s a falusi nép körében élő tisztviselőket is egyformán átöleli." E párt létrehozásának szükségességét egyrészt azzal indokolták, hogy „ régi pártok lejáratták magukat" másrészt, ha a falusi népnek lett volna üyen pártja, akkor „ma sem keUene ruha, lábbeli, meg petróleum híján nyomorogni a falusi népnek." A párt célját pedig így határozták meg: A földművelők pártjának nem lehet célja a kormány ellen dolgozni, sőt támogatni kell azt a rend és béke helyre állításában. De a kommunista elvek diadalra jussa ellen mindent el keU követni. Elismerték, hogy a szocializmust keresztül lehet vinni valahogy a gyáripar terén, de a föld sem az áUamé, sem közös nem lehet. Az csak saját tulajdona lehet annak a földművelő családnak, aki azt régóta műveli, vagy most fogja kapni. 30 A Barázdához érkezett nagymennyiségű sürgető levélre azt válaszolták, hogy a földmívelők programjának összeállítását megkezdték. Kérték, hogy röviden mindenki írja meg: mit követelnek a szervezett földművelők? így a legközelebbi A Barázdában már közzétehetik azok programját. A legsürgősebb teendőnek tartották, hogy a helyi csoportok vezetői osszák föl a falut a bizalmi férfiak (csoportvezető bizottsági tagok) között, s azok esténként hol ennél, hol annál a tagtársnál az utcában lakó asszonyokkal és férfiakkal tartsanak megbeszéléseket. Ezeken magyarázzák meg, elsősorban arról van szó, hogy a „földkérdést velünk, vagy nélkülünk intézik-e el?" Ennek ülusztrálására A Barázda megírta: Vannak ugyanis a szocialista kormánypolitikusok között, akik arról beszélnek, hogy ha nem is most, de előbb-utóbb minden föld — tehát a kisgazdáké is — az államé lesz, a földre is évről-évre nagyobb adót vetnek majd ki. A nagybirtokokat pedig megszüntetik. így a „mostani és az új kisgazdák viselik tehát a rettenetes terheket." 3 Ehhez hasonló gondolatok tényleg elhangzottak a Búza Barna földművelési miniszter által november végén összehívott földbirtok-politikai ankéton egyes szociáldemokrata vezetőktől. A Gazdaszövetség vezetői tehát az ott elhangzott szociáldemokrata elképzelésekkel agitáltak a saját szervezkedésük fontossága mellett. Ezek a szociáldemokrata elképzelések kétségtelenül félreérthetőek voltak, félelmet ébresztettek a parasztság — különösen a közép- és gazdag parasztság — soraiban. így politikaüag aktivizálódtak és egyre több helyen szervezkedtek. E szervezkedés megkönnyítését szolgálta a „Földmívelők cselekedjetek!" című röplap is, amelyet bármilyen mennyiségben, bárhová ingyen küldtek, ahová egy levelezőlapon kérték. Sőt! Ezeket a románok és az csehek által megszállott területekre is igyekeztek elküldeni.