A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Historica 10. (Szeged, 2007)

SIPOS József: Az Országos Földmívespárt megalakulása és programja

osztályok ellen. Mi nem avatkozunk se az ipari munkások, se a kereskedők dolgába. Polgártársainkkal együtt akarunk a magunk sorsán könnyíteni." Ugyanakkor több községből panaszkodtak is: „megalakult a helyi szervezet, de azóta nem történt semmi." Ezekre azt válaszolta A Barázda, hogy jó példák is vannak: Foton Cselőtey János elnöklete alatt népes gyűlésen mondták ki a Földmívelő Tanács megalakítását, Hegybencéte faluban Hegyi Jakab és Hegyi Miklós elnökiele alatt tiltakoztak a jövő évi rekvirálások és a hadiközpontok eUen. Csongrád-Bokrospart tanyai gazdái, Csépa, Kunszentmárton és Békésszentandrás szervezett gazdái követelték a népkormánytól, hogy aszály sújtotta területüket segítse meg. Ezzel kapcsolatban megírták, hogy a Gazdaszövetség „nyomatékosan hívta fel külön feliratban az új kormányt" Csongrád, Szolnok és Békés vármegyék ínséges vidékeinek megsegítésére. „Tetteket várunk, mert az ígéretek nem használnak!" — hangoztatták.

27 A Barázda november 30.-Í száma már azt írta, hogy „ezernél több falu gyűlésezett a héten szövetségünk felhívására." Ez nyilvánvaló publicisztikai túlzás! Igaz viszont, hogy a szerbek által megszállt Szabadkán 300 fős csoport alakult és Adán is szervezetet hoztak létre. Ugyanígy a román falvak által körbevett Lúgoson, illetve Bégamonostor, Bálinc, Bubgaszekszárd, Bégahosszúpatak, Facsád, Igazfalva, Nőrincse, Szapáryfalva és Vásáros telepes községek magyar parasztsága egy szövetségben egyesültek. De szép számmal alakultak Földmívelő Tanácsok Erdélyben és a Felvidéken is. A Barázda november 30.-Í száma szerint addig 207 faluban alakult meg Földmívelő Tanács. Ezeket a helyeket — sokszor vezetőikkel együtt — konkrétan megnevezték. A legsikeresebb megyék a következők voltak: Pest megyében 12 községben (benne: Kecskemét, Nagykőrös és GödöUő is!) Pozsony megyében szintén 12 faluban, Sopron — és Somogy megyékben 11-11, Heves megyében 10 faluban, Ung — Szabolcs és Zemplén megyékben 9-9-ben, Gömör megyében 8-ban, Bihar és Komárom megyékben 7-7-ben. Nógrád megyében 6-ban. Esztergom- és Abaujtorna megyékben 5-5-ben. Bácsbodrog- Baranya- Tolna-FejérGyőr- Jásznagykun- és Hont megyékben 4-4-ben. Zala-Vas- Veszprém- NyitraCsongrád- Szatmár- Marostorda- és Arad megyékben 3-3-ban. Szepes- BeregHajdú- Borsod — Csanád—Krassószörény- Kolozs- és Csík-megyékben 2-2 faluban alakult meg a Földmíves Tanács. Mosón- Sáros- Békés- Alsófehér- UdvarhelyTordaaranyos- Hunyad és Háromszék megyékben azonban már csak l-l helyi szervezetet sikerült létrehozni. Az erdélyi és a felvidéki politikai szervezkedést ekkor már akadályozta, hogy ezeket a területeket megszállták a románok és a csehek. Ezeket az adatokat elemezve megáUapíthatjuk,, hogy a Gazdaszövetségnek elsősorban egy nyugat-keleti tengely mentén sikerült jelentősebb szervezeti sikereket elérnie. Ez Pozsony, Sopron, Győr, Komárom, Esztergom, Pest, Nógrád, Gömör, Hont, Heves, Borsod, Abaujtorna, Zemplén, Ung, Szabolcs, Szatmár és Bihar megyéket foglalta magába. A Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon igen gyenge eredményt tudtak elérni. Érdekes viszont, hogy a Dunántúlon, a Nagyatádi-féle Kisgazdapárt központjaiban, Somogy, Tolna, Baranya megyékben is több 27 Uo. 481-482.